Látogatók ezreire számít az idén is a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a meteorológusok szeszélyes időjárási körülményekről szóló jóslatai ellenére is – a szervezők és a részvevők sem ijedtek meg az esőzésekről és legfeljebb húsz fokos csúcshőmérsékletről szóló előrejelzésektől, ezt már a nyári tábor nulladik és tegnapi első napja is igazolta. A nulladik nap estéjén Rúzsa Magdolna adott fergeteges koncertet, melyre a szervezők becslése szerint legalább 13 ezren voltak kíváncsiak. Rekordokat döntögetünk, mondták a helyszínen sokan.
Fotó: Tóth Roland
Ünnepélyesen és hivatalosan ma délelőtt adták át a sorrendben 29. alkalommal megrendezett szabadegyetemet, mely a magyar nemzetpolitikai értekezések, véleménynyilvánítások, s a magyar–román párbeszéd otthona már évtizedek óta. Az egybegyűlteket és a már nagy hagyományra visszatekintő tábort a megnyitón Bakcsy Gábor lelkész és Bilibók Géza plébános áldotta meg és „bocsátotta útjára”, majd a magyar államvezetőség és a helyi érdekvédelem politikai képviselői körvonalazták, mit várnak a következő napoktól a Tusványosnak is nevezett eseménysorozaton, ahol az idén 25 szabadtéri sátor alatt zajlanak a különféle beszélgetések és programok, 230 főből álló szervezőcsapat gondoskodik az esemény zavartalan lefolyásáról, s melyre Magyarországról és a határon túlról is szép számban érkeztek vendégek, előadók és látogatók egyaránt.
Az évfordulók ideje következik, emelte ki nyitóelőadásában Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, s a vallásszabadság 450. évfordulóját, közép-európai államok centenáriumait hozta fel példaként. Mégis, maga egy másik jelentős dátumra hívta fel a figyelmet: a romániai falurombolás elleni budapesti 120 ezer fős nagy megmozdulásra emlékezett vissza, melyet 1988-ban vitt véghez az elégedetlenek óriási tömege. Mint ismeretes, a létező tizenháromezer romániai falu mintegy felének a felszámolását irányozta elő Nicolae Ceausescu román államfő, amikor 1988. április 29-én bejelentette, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az úgynevezett településszisztematizálási azaz falurendezési, valójában falurombolási tervet. Németh Zsolt szerint ekkor elindult egy újszerű folyamat, fordulat a magyar nemzeten belül, melynek egyik alapgondolata az építkezés lett a rombolás helyett. A gondolat máig sem veszített erejéből.
Az elmúlt évre visszatekintve a Tusványos egyik alapítója kitért a magyar országgyűlési választásra is, s köszönetet mondott a támogatásért, amelyet az Orbán-kormány a határon túlról kapott, s mely hozzásegítette azt egy újabb kétharmados parlamenti többség bebiztosításához.
A NEMZETEK KEZÉBEN A KULCS
Tusványost a nemzet és Európa iránti elkötelezettség szimbólumának nevezte, mégis meg kellett említenie egy hiányérzetet is, ami mellett nem mehetünk el, ez pedig a magyar–román párbeszéd sikertelensége miatt él. Úgy fogalmazott, Tusványos alapítói és a magyar politika nyitott maradt erre a párbeszédre akkor is, amikor a román propaganda hamis vádjaival kellett szembenézni, s akkor is, amikor közelítés volt, reményét fejezte ki, most ilyen időszakban, a nyitás idejében járunk. Rendkívül fontosnak nevezte a Romániával való kapcsolatok építését most, amikor európai szintű problémákat kell megoldani. A magyarok, mint mondta, nem Románia ellen, hanem annak érdekében, együttműködve azzal kívánják rendezni a gondokat. Jelentősnek nevezte a Három Tenger Kezdeményezés román elnökségének és az uniós román elnökségnek az idejét is, mely alatt Magyarország arra számít, hogy közép-európai érdekeltségű megoldások születhetnek Európa kihívásaira. Európa jövőképével foglalkozott a megnyitó utáni első beszélgetés is, melynek ugyancsak Németh volt az egyik előadója. A Külügyi Bizottság elnöke szerint a nemzeteknek kulcsszerepet kell játszaniuk az általa fontosnak vélt közép-európai alternatíva megteremtésében, a szabadság számít az egyik legfontosabb alapértéknek, mellyel felülírhatók a nemzeti ellentétek is. Németh szerint fontos, hogy a közép-európai országok centenáriuma kapcsán ne az ellentéteket, hanem az egyetértésre okot adó kérdéseket hangsúlyozzák.
ERETNEK GONDOLATOKBÓL SZÍVESEN LÁTOTT VALÓSÁG
Fotó: Tóth Roland
A nemzetpolitika bizonyított az elmúlt években, állapította meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár, létrejött a kárpát-medencei magyarság egészét segíteni tudó keretrendszer, s lényegében lezajlott a nemzet közjogi egyesítésének a folyamata is az állampolgárság megadásával. A mai Országgyűlés voltaképpen valódi Nemzetgyűlés, értékelte Potápi, hiszen annak alakulását a nemzettest egésze határozza meg. Az államtitkár elmondta, a határon túlról 96 százalékos támogatást kapott az április 8-i választás alkalmával a Fidesz-KDNP pártszövetsége, s nem könnyű, felelősségteljes kötelezettség eleget tenni egy ekkora támogatásból fakadó elvárásnak.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke „Tusványos Köztársaság” szabad polgárait üdvözölte. Mint mondta, ezeket a polgárokat az jellemzi, hogy az idei jelmondattal összhangban „szenvedélyük Tusványos”, Tusványosban mérik az időt is, az idők járását itt állapítják meg, tudják, mi az, ami állandó, s mi változik az évek során. Arra emlékeztetett, hogy eleinte eretneknek tekintett, később megvalósult gondolatok merültek itt fel, például a nemzet közjogi egyesítésének az ötlete is. Albert Tibor tusnádfürdői polgármester „a negyedik szent ünnepnek” nevezte a szabadegyetemet, melynek szervezése szinte egész éven át tart. Úgy fogalmazott, a szabad véleménynyilvánítás helye marad továbbra is a tábor.
A Tusványos esti programjának részeként a nagyszínpadon ma este is kiemelkedő sztárok lépnek fel, énekel a Honeybeast és a Tankcsapda is. A következő napokban is folytatódnak a sátorokban a szabadegyetemi jellegű előadások és beszélgetések. Szombaton délelőtt a helyszínre látogat Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki nemzetpolitikai iránymutató beszédet tart, a hagyományoknak megfelelően.
