Az idén Mátyás király emlékévet hirdettek, éppen ezért határon innen és határon túl is igyekeznek minél több rendezvényen megemlékezni Mátyásról, az igazságosról.
Tóth Péter Lóránt: József Attila előbb vagy utóbb eléri az ember szívét (Szabó Nóra felvétele)
„Aki a dicsőség útjára téved, nem ismeri a félelmet” – hangzik a neves uralkodó mondata, mely egyben Tóth Péter Lóránt előadásának is a címe, aki versvándor néven híresült el a Kárpát-medencében. A kunszentmiklósi fiatalember elhivatottan járja a magyar közösségeket, hogy előadásaival közelebb hozza a diákokhoz, felnőttekhez mind irodalmi, mind történelmi nagyjainkat. Így jutott el Péter Adára is, a XXIV. Vadvirág Néptánc- és Népzenei Táborba, és július 18-án, szerda este igen érdekes előadásnak lehettek tanúi a táborlakók.
Mióta vagy „versvándor”, és egyben milyen hivatást cseréltél le azért, hogy szavalhass, történelmi és irodalmi előadásokat tarthass?
– Harmadik tanév óta foglalkozom ezzel, vagyis ez a harmadik év az életemben, amikor nem tanítok, hanem életvitelszerűen járom a Kárpát-medencét. Hivatalosan testnevelőtanár vagyok, de a verseket mindig is szerettem, saját kedvtelésre tanultam és megzenésített formájában is hallgattam őket. 2009-ben elkezdtem járni újra versmondó versenyekre. A tanítás és a versmondás párhuzamosan ment egymás mellett, és 2015-ben döntöttem úgy, hogy 12 év tanítás után megpróbálom ezt az utat, ami bár bizonytalan, de nagyon szép. Úgy érzem, ezzel egy gyerekkori álmomat is megvalósítom. Szeretném megismerni a Kárpát-medencét, de nemcsak mint turista, hanem az a célom, hogy bárhova megyek, vigyek oda valamit. Én ezt a versekkel teszem, illetve rendhagyó magyar- és történelemórákat tartok, pl. az ’56-os forradalmi eseményekről. Emellett Szent Lászlóról, József Attiláról, Arany Jánosról, Petőfi Sándorról is tartok előadásokat.
Kiknek szólnak az előadásaid?
– A célközönség nagyon vegyes. Természetesen, mivel tanár voltam/vagyok, azt gondolom, a diákokkal való kommunikáció nagyon közeli számomra. Azért is fontos nekem, hogy iskolákba eljárjak, mert a legkisebb gyerekeknél kell kezdeni ezeknek a magoknak az elhintését. Fontos, hogy már kiskorukban halljanak a magyar irodalom és történelem nagyjairól.
Mostani előadásodnak miért ezt a címet választottad?
– Nem véletlenül jött ez a gondolat. Azokat az uralkodókat, jeles személyeket, költőket, akik példát mutattak valamilyen formában, és a hazaszeretet munkált bennük, a magyarságért tettek életük során, mindenképpen meg akartam mutatni a diákoknak, és egy picit közelebb akartam őket hozni a szívükhöz. Mátyás király mellett előadásom azokról az emberekről szól, akik a dicsőség útjára léptek, dicső módon éltek és haltak meg. Azt gondolom, erre méltán felnézhet mindegyikünk. Ezért választottam ezt a címet.
Milyen témákat dolgozol fel?
Én irodalmi és történelmi témához is nyúlok. Legyen az Szent László, ’56-os események témája, tulajdonképpen bármi, mindig igyekszem ezekhez a témákhoz kapcsolódó verseket is beilleszteni az előadásomba. Ezek a versek sokszor olyan költőktől származnak, akik abban az adott korszakban már nem éltek, a verseik mondanivalója azonban abszolút érvényes volt (pl. ’56). Pl. József Attilának a „Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet” olyan örök érvényű gondolata, amivel tényleg érdemes megismertetni a gyerekeket, és könnyen be lehet illeszteni egy-egy történelmi téma feldolgozásába. Úgy érzem, a versek mindig fontosak, ezért sok költő munkájához szívesen nyúlok, legyen az József Attila, Arany János vagy Petőfi Sándor. Előadásaimon sokszor történeteket is mesélek az ő életükből, ami még színesebbé teheti az előadásomat.
Most már három éve életvitelszerűen ezt csinálod. Volt esetleg korszakod, olyan irodalmi, történelmi személy, akinek a munkáját a legszívesebben vitted közönség elé?
– Igen, József Attilát emelném itt ki. Úgy gondolom, József Attila előbb vagy utóbb eléri az ember szívét. De most már azt hiszem, olyan verseket is választok, amikkel kicsit magamról is tudok beszélni, meg eleve a világról, ami körülvesz bennünket. A verseket erre használom, ezeknek a megmutatására, saját magam kifejezésére.
Mik a terveid?
Tervek, hál’ istennek, mindig vannak. Kálló Béla szabadkai színművész barátommal Szabadságharc címmel volt május 31-én a szabadkai VM4K-ban bemutatónk. Ez egy színházi előadás Arany János és Petőfi Sándor barátságáról, amit év végéig 30 délvidék szórványtelepülésre vittünk el, illetve fogunk elvinni. Ezenkívül szeptember 12-én elindulok egy kéthetes kerékpár-zarándokútra Kunszentmiklósról, az én szülővárosomból Nándorfehérvárra. Közben megállok különböző településeken. Három országot érintek, Magyarországot, Szerbiát, és teszek egy kanyart Horvátországba, a baranyai magyarokhoz, s Újlakon keresztül Újvidékre és végül Belgrádba érek. A verszarándoklat azért is fontos számomra, mert engem is lelassít. Nem rohansz a buszhoz, nem rohansz a vonathoz, egyfajta belső út ez, ahol közelebb tudsz kerülni saját magadhoz.
