2024. március 29., péntek

Csökkentette a hozamokat a sok eső

Már a kenyér sem lesz a régi

Az esős időjárás és az elhúzódó aratás miatt csökkent a búza és a liszt minősége, ennek következtében, a szakemberek szerint, az idén gyöngébb minőségű kenyeret vehetünk majd, mint egyébként. Ez nemcsak a szerbiai fogyasztókra érvényes, akik egyébként leginkább a fehér kenyeret szeretik, hanem a térség más országainak lakosságára is. Magyarországon, Romániában, Bulgáriában szintén gondok vannak a minőséggel.

Vukosav Saković, a Žita Srbije társulás szakembere nemrég azt nyilatkozta, hogy a gyakori eső miatt az idei búzatermés 60 százaléka gyengébb minőségű.

„Csökkent a hektolitersúly, a gabona csírásabb, ezért a kenyér is rosszabb minőségű lehet. Ha takarmánynak használjuk, minőségi búzával kellene keverni – mondta Saković. Szerinte gondok lesznek a kivitellel: 1,5–1,7 millió tonnát kellene értékesíteni külföldön, a termelők viszont többnyire a rosszabb minőségű búzát kínálják majd eladásra. A hozamokkal elégedettek lehetünk, a búzatermés tekintetében ugyanis az utóbbi évtized egyik legjobb esztendeje az idei, pontos adatokat napokon belül közölnek.

Az év elején új minőségmegállapítási szabályzat lépett életbe, és két kötelező új mutatót is tartalmaz: mérni kell a fehérjetartalmat és a csírás mag arányát. Előírták azt a minimumot, melynek eleget kell tenni ahhoz, hogy a búza emberi táplálkozásra használható legyen. Az ilyen előírások mindenképpen a fogyasztók érdekeit szolgálják, ám kérdés, hogy alkalmazhatóak-e a gyakorlatban. Jó kenyeret minőségi nyersanyag nélkül nem lehet sütni. Ha a liszt gyengébb minőségű, a kenyér sem lesz tökéletes, könnyű és lyukacsos, gyorsabban meg is szárad.

Zdravko Šajatović, a Žitounija igazgatója azt mondja, minden jel arra utal, hogy az idei búza nem éri el a tavalyinak a minőségét. 2017-ből egyébként mintegy 255 000 tonna búza van még raktáron.

„Kétségtelen, hogy a pékeknek nem lesz könnyű jó kenyeret sütni az idei gabonából. Az első három-négy hónapban még csak valahogy, mert keverik majd az új lisztet a tavalyról maradt tartalékkal, ha egyáltalán hozzá tudnak majd jutni. Persze, adalékokkal sok mindent el lehet érni, ezeket pedig nálunk nem tiltották be, mint egyes országokban” – mondta Šajatović. Egyébként Szerbiában a legjobb minőségű búza Bánátban, Nagykikinda környékén terem, de sajnos ez az egész termésnek mindössze az 5 százaléka.

Az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakemberei emlékeztetnek arra, hogy a tél enyhe volt, eléggé nagy mennyiségű csapadékkal, a tavaszi, főleg az áprilisi magas hőmérsékletek viszont felgyorsították a vegetációt.

„Az őszi növényi kultúrák a szokásosnál egy héttel korábban beértek, az árpa aratása már május utolsó napjaiban megkezdődött, a búza betakarítása pedig már június 10-e körül. Június derekán azonban esős időszak vette kezdetét, így lelassult az aratás. Ebben a hónapban Szerbia egyes részeiben négyzetméterenként 150 liter eső is hullott, s emiatt 14-ről több mint 20 százalékra növekedett a szem nedvességtartalma – pillant vissza az idei aratásra Milan Mirosavljević szakember, hozzátéve, hogy Szerbia hegyvidékein a kalászosok aratása még július 20-a táján is tartott.