Látványosan ünnepelték meg az oroszországi futball-világbajnokság első három helyezettjét. Sehol sem sajnálták a pénzt a partikra, szabadtéri rendezvényekre. Annyit azért sehol sem költöttek el, amennyit a dobogóra került csapatok egy-egy játékosa ér. Esetükben ugyanis több tízmillió euróról van szó. Némelyikük értékét pedig százmillió körülire taksálják.
Igen, ebben az üzletben, szórakoztató iparágban, vagy inkább ezen a piacon, az ilyen árak sem ritkák a csúcsminőség esetében.
A legfontosabb klubok is megváltoztak: már jó ideje elsősorban profitorientált cégként működnek, topmenedzserekkel és alkalmazottak sokaságával. Merthogy a fociban egyre több a pénz, és a jövőben még több lesz. Kizárólag a nyereség, a haszon mozgat mindent, a show már másodlagos.
A szurkolók igényeit ugyanis egyféleképp lehet kielégíteni a leghatásosabban: a legjobb játékosok felvonultatásával. Megszerzésükhöz azonban mind nagyobb összeget kell lepengetni.
A nagy kluboknak többszörösen megtérül a kiadás (sztárok vásárlása), de a nemzeti válogatottak se panaszkodhatnak. Népszerű, jól képzett és értékes focistákból állíthatja össze a csapatot a szövetségi kapitány. A vb-győztes francia keret tagjainak értékét 1,1 milliárd euróra taksálják, így ők számítanak a legdrágábbnak. A második helyezett horvátoknak sincs szégyellnivalójuk a „csak” 367 millió eurós játékosállományuk miatt, jóllehet a bronzérmes belgák e tekintetben megelőzik őket, hiszen majdnem 770 millió eurót „kóstál” a csapatuk.
A dobogóról lemaradók között még értékesebbek is akadnak. Közülük is kiemelkedik a spanyol és a brazil válogatott: mindkét játékosgárdát valamicskével egymilliárd euró fölött jegyzik. Az angol és a német csapat (900-900 millió euró körüli) értéke is tiszteletre méltó.
Az oroszországi labdarúgótornára kijutott 32 ország válogatottjának összértéke pedig egyenesen szédületes summa: becsértéke mintegy 11 milliárd euró. Ez éppen annyi, amennyi Macedónia tavalyi bruttó hazai összterméke (GDP) volt.
A franciáknál óriási az öröm a vb-győzelem után. Az ország gazdasága ugyan nem sokat profitált az egészből, ám neki is jót tett a labdarúgók sikere. A csoportküzdelmek és a döntő ideje alatt ugyanis nőtt a lakossági fogyasztás. A vendéglátóhelyeken mindenképpen, de a kiskereskedelemben is, például több új tévét adtak el.
A sikeres vb-szereplés miatti erőteljesebb költekezés eredményeként akár 0,2 százalékkal is erősödhet éves szinten a lakossági fogyasztás, ami az idei francia GDP-növekedést az eddig várt 1,8-ról 1,9 százalékra is emelheti. Abszolút számokban ez kétmilliárd eurós pluszt jelenthet majd az év végén.
Ám Franciaországban nem mindenki ért egyet az optimista becsléssel. Pierre Rondeau sportközgazdász szerint a belső kereslet megugrását átmeneti jelenségként kell értelmezni, amelyet visszaesés követhet. Ebből pedig az következhet, hogy a remélt icipici GDP-növekedés csak álom marad.
A rendező ország esetében ellenben máris kijelenthető: sikerült elérnie (minimális) pénzügyi nyereséget, hiszen a nemzetközi sportesemény 15 milliárd dollárt hozott a konyhára, ami valamivel kevesebb mint 0,2 százalékos GDP-növekedésnek felel meg. A lakosság szerint Oroszország akár több nyertest is hirdethetne, mivel a csengő aranyakat a Vlagyimir Putyin elnök bizalmi köréhez tartozó, állami megbízásokat teljesítő oligarchák szerezték meg.
A legjobban állítólag azok jártak, akik a stadionépítésekben és -átalakításokban vettek részt, valamint a repülőterek és a fontos közlekedési csomópontok felújítását végeztették el. Persze szépen gyarapodott a távközlési szektor, valamint a vendéglátó- és szállodaipar profitja is.
