2024. április 20., szombat

A régi jó barátság felmelegítése

Macron Franciaország támogatásáról biztosította Vučićot

A Szerbia és a Franciaország közötti bilaterális kapcsolatokról, Szerbia európai integrációs útjáról és a Belgrád–Pristina-párbeszédről volt szó az Aleksandar Vučić és Emmanuel Macron államfők közötti találkozón, amelyen azt is megerősítették a felek, hogy Macron az idén november 11-én minden valószínűséggel Szerbiába látogat. Macron, aki a balkáni térség országainak európai integrációjával kapcsolatban korábban szkeptikus hangnemet ütött meg, ezúttal engedékenyebb hangvétellel nyilatkozott erről a témáról.

A két köztársasági elnök először négyszemközt beszélgetett, majd munkaebéden, végül pedig sajtótájékoztatón vett részt. Utóbbin kiderült, a négyszemközti beszélgetés során az államfők hosszasan elidőztek a Belgrád–Pristina-párbeszéd témájánál. Vučić szavai szerint Macron egyetért azzal, hogy a párbeszédnek a kompromisszumra támaszkodó megállapodással kell befejeződnie. Macron támogatásáról biztosította Vučićot, aki saját elmondása szerint minden erejével azon fáradozik, hogy megtalálja a koszovói albánok számára is elfogadható megoldást. Nem az a cél, hogy a szerbek és az albánok egy vagy két évig megőrizzék a békét – emelte ki a szerb államfő, kiemelvén, hogy a felek célja a fenntartható és hosszú távú béke.

Vučić ezt követően Franciaországnak a balkáni térségben betöltött szerepét méltatta. Megelégedettséggel konstatálta, hogy amióta Macron Franciaország államfője, Párizs figyelme ismét a Balkánra irányul. Franciaország pillanatnyilag sokkal fontosabb a balkáni térség számára, mint a korábbi időszakokban – nyomatékosította Vučić, majd gratulált Macronnak, amiért visszajuttatta Franciaországot a világ nagyhatalmainak a térképére, hiszen mindig is ott volt a helye.

A Szerbia és a Franciaország közötti bilaterális kapcsolatok évről évre jobbak – állapította meg Vučić, majd örömének adott hangot, amiért a francia vállalatok mind tömegesebben ruháznak be Szerbiában. A két ország közötti árucsere-forgalom is folyamatosan növekszik, az idén feltehetőleg meghaladja az egymilliárd eurót – mondta a szerb államfő, hozzátéve, hogy Szerbia az európai integráció tekintetében is számít Franciaország támogatására.

Ahhoz, hogy Szerbia csatlakozhasson az EU-hoz, számos feladatot kell még elvégeznie. Ezek közül a legfontosabb a koszovói kérdés rendezése, a jogrendszer reformja és a joguralom erősítése – szögezte le Vučić.

Macron elsősorban a két ország közötti baráti kapcsolatot méltatta. A Szerbia és Franciaország közötti barátságot és szövetséget a Nagy Háborúban csak megerősítették a felek – tette hozzá, mondván, hogy a két ország időközben sajnos megfeledkezett mindarról, ami összeköti, majd reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben megváltozik. Szerbia és Franciaország napjainkban ismét egymás oldalán áll, egyebek mellett Maliban és Libanonban – emelte ki a folytatásban Macron, utalva ezzel az ENSZ-békeküldetésekre, amelyekben Szerbia is részt vesz.

Szerbia európai integrációjának témájában a francia államfő kifejtette, hogy a Vučićtyal való beszélgetés után megerősítheti: országa a jövőben is támogatja Szerbia uniós csatlakozását, majd reményét fejezte ki, hogy Szerbia is támogatni fogja Franciaországot, elsősorban a szervezett bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelemben. Szerbia 2025-ben valóban az EU teljes jogú tagállamává válhat, de csakis akkor, ha addig befejezi a szükséges reformokat – emelte ki a francia államfő, mondván, nemcsak Szerbiának, hanem az EU-nak is a belső reformokra kell összpontosítania. Az is fontos, hogy Szerbia ne úgy tekintsen 2025-re, mint arra az évre, amikor biztosan az EU tagállamává válik, hiszen a csatlakozás, illetve annak időpontja kizárólag a reformok függvényében áll – hangsúlyozta Macron.

Franciaország fontosnak tartja a balkáni térség stabilitását és reméli, hogy a Balkán egyik országa sem hajol meg a külföldi országok nyomásgyakorlása előtt.

Macron végül megerősítette, hogy szeretne eleget tenni Vučić meghívásának, hogy november 11-én Szerbiába látogasson, hiszen akkor tartják meg a központi megemlékezést az első világháború befejezése alkalmából.