Szerbiának és a Nyugat-Balkán többi államának 50-60 évre lesz szüksége ahhoz, hogy elérje az európai uniós életszínvonalat. Ezt az előrejelzést is tartalmazza a brit parlament alsóháza külügyi bizottságának jelentése, melyet a minapi londoni csúcsértekezlet előtt hoztak nyilvánosságra.
A jelentés szerint az EU-tagságot illetően meglehetősen reménytelenek a hat nyugat-balkáni ország kilátásai. Az akadályok között a „krónikus gazdasági pangáson” kívül az országok közötti örökös viszálykodást és az etnikai konfliktusokat emlegetik.
„A Nyugat-Balkán a 90-es évek erőszakba torkolló konfliktusai óta számos problémával megküzdött, ám jó hírek itt véget is érnek. A régiót továbbra is egész sor egymásba fonódó probléma terheli, ezek időközben súlyosbodtak, a helyi eliteknek érdeke a status quo megtartása” – olvasható a jelentésben.
Marko Savković, a belgrádi Politikai Kivételesség Alapítvány munkatársa nem egészen ért egyet azzal, hogy évtizedekre lesz még szükségünk az uniós tagsághoz. Azt hangsúlyozza, hogy
Szerbiának az EU-ba való belépése az Unió vezető államaitól függ, nem pedig Brüsszeltől.
„Az a baj, hogy Franciaországnak és Németországnak nem egységes az álláspontja e kérdést illetően. Nem mintha Emmanuel Macron ellenezné a bővítést. Ő valójában azt szorgalmazza, hogy előbb francia elvek alapján reformálják meg az EU-t, s utána tárgyaljanak az új tagok felvételéről.
Ilyen értelemben a bővítés áldozattá válhat. Nekünk továbbra is ahhoz kell tartanunk magunkat, hogy 2025-re fel kell készülnünk a belépésre. A csatlakozási tárgyalások során tőlünk elvárt reformok voltaképpen a mi fejlődésünket szolgálják. Fontos a kitartás – mondja Savković.
A szerbiai szakértők egyébként rámutatnak arra, hogy a brit bizottsági jelentésben emlegetett 50-60 év drámai, de nem az egyedüli előrejelzés. A Világbank egyik jelentése szerint létezik még két prognózis: egy derűlátó, mely szerint „csupán” 40 év kell a felzárkózáshoz, és egy egészen elképesztő, amely nem kevesebb mint 200 évet említ.
A brit külügyi bizottság jelentése azt is tartalmazza, hogy a Nyugat-Balkánon nem egész negyed évszázada háború dúlt, s hogy Európában a II. világháború óta ilyen szélsőséges erőszak nem történt civilekkel szemben. A dokumentumban Dimitar Bechevet, az Észak-Karolinai Egyetem munkatársát idézik, aki szerint a nyugat-balkáni helyzetet ma is kétoldalú viszályok, etnikai konfliktusok terhelik. A jelentés arra is kitér, hogy az EU tagállamainak polgárai nem lelkesednek túlságosan a bővítésért. Timothy Less, a cambridge-i New Europe ügynökség igazgatója azt közölte, hogy az EU-ban a polgárok 39 százaléka támogatja az új tagok felvételét, 49 százaléka pedig kimondottan ellenzi. „A mostani helyzet szerint a Nyugat-Balkánnak évtizedekre lesz szüksége az uniós csatlakozáshoz” – állapította meg Less.
