2024. március 29., péntek
NÉMETORSZÁG

Cirkusz után a kenyérkeresőkön a hangsúly

A nyári politikai cirkusznak vége Németországban. A kormányon belüli migránsvitát lezárták, s immár egyéb feladatokra összpontosítanak.

A gazdasággal és központi (szövetségi) kormány pénzügyeivel szerencsére nem sok a gond. Sőt mindkettő csúcsformában van.

Az ország bruttó hazai összterméke (GDP) tavaly látványosan, majdnem 2,5 százalékkal nőtt, s az előzetes várakozásokat felülmúlva hatéves csúcsot döntött, miközben az államadósság meredeken csökkent. Ám nem csak GDP-arányosan, hanem nominálisan is. Az utóbbi bő fél évtizedben ráadásul több mint tíz százalékkal zsugorodott, s 2018 végére – az euróövezetben engedélyezett felső határ szintjére, vagyis a GDP 60 százalékára ereszkedhet le.

A költségvetés viszont évek óta többletet könyvelhet el. Tavaly rekordot döntött, hiszen az 1990-es német újraegyesítés óta a GDP arányában 1,2 százalékos többlettel zárta az évet. Az idén még jobb lehet az eredmény: elérheti a GDP 1,4 százalékát, ami több tízmilliárd euró pluszpénzt eredményezhet.

A gazdaság látványos felélénkülése a beruházások megszaporodásával és az erőteljes lakossági fogyasztással magyarázható. Az utóbbi töretlen marad az idén is, legalábbis a német szakértők többsége és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is erre számít.

A lakosság költekezése összefüggésbe hozható a bérek emelkedésével és a foglalkoztatottság nagyarányú bővülésével. Tavaly már 3,6 százalékra zuhant a munkanélküliség az országban, ilyesmire az utóbbi 27 évben nem volt példa.

Az idén ezen az arányon is sikerült javítani: májusban például már csak 3,4 százalék álláskeresőt tartottak nyilván. (Az EU-ban ugyanakkor hétszázalékos átlagos munkanélküliséget regisztráltak, az eurózónában pedig 8,4 százalékot.). Az IMF szerint jövőre újabb mélypontra kerülhet a mutató.

Németország (néhány uniós tagországhoz hasonlóan) már jó ideje munkaerőhiánnyal küszködik, aminek a jövőben egyre súlyosabb következményei lesznek a gazdaság növekedésére nézve.

Bár rövid távon kedvezőek a német gazdaság kilátásai, ám (a munkaerőhiány mellett) több veszély is leselkedik rá. A globális kereskedelemben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok és korlátozások (közöttük az újabbnál újabb vámok és protekcionista intézkedések bevezetése) mind hátrányosan érinthetik a német exportot. Károsan befolyásolhatják a hazai beruházásokat, a termelékenységet, de még a közvetlentőke-befektetéseket is.
A kockázatok miatt az IMF nemrég 2,2 százalékra módosította a német GDP idei növekedésére vonatkozó becslését, a korábbi 2,5 százalékról. A pénzügyi szervezet tehát úgy ítéli meg, hogy Németország megsínyli a világkereskedelemben kialakult feszültségeket, vitákat és a kibontakozó vámháborút, amelyet Washington indított több ország ellen.

Az IMF azt sem zárja ki, hogy – a házon belüli és kívüli problémák miatt – hosszú távon is tovább lassulhat a német gazdaság: már a következő évtized elején évi 1,3 százalékra mérséklődhet GDP bővülési üteme. Ezért azt tanácsolja Berlinnek, hogy a jelentős költségvetési többletéből költsön minél többet állami beruházásokra, gazdaságfejlesztésre és strukturális reformokra (beleértve a munkaerőpiac és nyugdíjrendszer sürgős átalakítását), hiszen ezzel jelentősen hozzájárulhat a hosszú távú növekedés feltételeinek biztosításához és a termelékenység javításához. Ezeken felül további támogatásokat kellene nyújtania a hazai gazdaság motorját képező, többségében családi tulajdonú 3,7 millió kis- és középvállalkozásnak, amelyek csaknem 31 millió embert foglalkoztatnak.

Az Angela Merkel kancellár vezette kormány ezzel akár két legyet is üthetne egyszerre: javíthatná a saját és a nemzetgazdaság helyzetét, kilátásait, lehetőségeit, egyszersmind az euróövezeti gazdasággal is jót tenne, hiszen szorosan kötődik a némethez.