Fizetünk a látszatért

Both Mihály

2018. július 11., 15:08

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Tíz éve tart a huzavona Koszovó függetlensége körül. Eddig több mint száz ország elismerte a volt déli tartomány önállósulását, néhány azonban visszavonta ezt a dokumentumot. Az teljesen természetes, hogy Szerbia ilyesmiről hallani sem akar, hiszen az alkotmányban úgy szerepel mint az ország szerves része. A nemzetközi közösség azonban már nem ilyen egyértelmű, s ha eddig nyíltan nem is követelte Belgrádtól a de facto helyzet hivatalos tudomásulvételét, a nyomás – főleg egyes EU-s országok részéről – egyre súlyosabb.

Nehéz lenne megjósolni, hogy ennek mi lesz a vége, de még számos kérdés vár megválaszolásra. A Koszovón levő egyes vállalatok tulajdonjogával kapcsolatos követelések és követelőzések mellett van még egy pénzügyi jellegű téma, amellyel egyik fél sem igyekszik a nagy nyilvánosság elé lépni. Minden bizonnyal Belgrádnak és Pristinának is nyomós oka van erre. Ez pedig a tartomány külföldi adóssága, amely kizárólag az együvé tartozás időszakában, mi több, egy jelentős része még a titói korszakban keletkezett.

A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint 2002 és 2005 között a szerb állam csaknem 933 millió euró átütemezését kérte a nemzetközi hitelezőktől, és ők ezt meg is tették.

Akkoriban Koszovó a Világbanknak 433, a hitelezők úgynevezett párizsi klubjának 297, a Londoni klubnak 170, Kuvaitnak 18 és még néhány kisebb hitelezőnek is több millió euróval tartozott.

Lévén, hogy Belgrád az átütemezéskor saját kötelezettségének ismerte el, ez a teher azóta is őt nyomja. A június végi állás szerint még mindig több mint 300 millió euró volt az adósság, de ez nem foglalja magába azt az összeget (3,44 millió euró), amely még mindig rendezetlen Líbiával kapcsolatban, de 1,57 millió euró értékű klíring dollárra Csehszlovákia két utódállama is benyújthatja a számlát. Egyébként tizenhat évvel ezelőtt ez az adósság évente valamivel több mint 18 millió euróra rúgott, de azóta szinte minden évben növekedik. Mintegy a sors iróniájaként ezen a címen legnagyobb 2008-ban, tehát abban az évben, amikor Koszovó kikiáltotta függetlenségét, kellett Szerbiának a legtöbbet, 64 millió eurót törlesztenie. S tekintet nélkül a politikai helyzetre, fizetett is, mert – mint Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója nemrég indokolta – az alkotmány értelmében a volt déli tartomány még mindig Szerbia része, tehát a szerb kormány kötelessége viselni ezt a több évtizedes terhet. Tavaly például 36,7 millióba került a szerbiai adófizető polgároknak a szerbség bölcsőjeként emlegetett országrész külföldi adóssága, s a vége még nem igazán látszik, mivel az utolsó külföldi hitel részlete 2041-ben válik esedékessé.

Csak reménykedni tudnak azok, akik ezt a dátumot megérik, hogy addig politikai téren is történik valami. Ez annál is inkább (pénzügyileg) fontos lenne, mert a tartományban élő vagy magukat annak valló szerbek Belgrád által történő hathatós anyagi támogatása évente hatalmas összeget von el a köztársaság költségvetésétől.

Egyébként leghamarabb, 2034-ben, jár le a kuvaiti, 2031-ben a Világbank által nyújtott, hét évvel később, tehát 2041-ben pedig a Londoni klub iránti tartozás.

Mivel Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, így még jó ideig kénytelenek leszünk fizetni az együvé tartozás látszatának az árát.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap