Megkezdődött Londonban a Berlini Folyamat soron következő csúcstalálkozója, amelyen Szerbia, Albánia, Montenegró, Bosznia–Hercegovina, Macedónia és Koszovó kormányfői, külügyminiszterei és belügyminiszterei, valamint az EU tagállamainak a vezetői vesznek részt. A csúcstalálkozóra akkor kerül sor Londonban, amikor Nagy–Britannia éppen kifelé tart az Európai Unióból. Ezzel kapcsolatban Londonban kifejtették: a csúcstalálkozó időpontjáról még a Brexitet megelőzően egyeztettek, másrészről pedig az is tény, hogy Nagy–Britannia annak ellenére is hisz az egységes Európában és a balkáni térség az uniós csatlakozással történő stabilizálásában, hogy kilép az EU-ból. Az előzetes bejelentések értelmében a tárgyalások során a térség országai gazdasági helyzetének az erősítéséről, a vállalkozói légkör jobbá tételéről, a jobb életszínvonal megteremtéséről és a biztonsági kihívásokról lesz szó.
A csúcstalálkozó ma a balkáni országok külügyminisztereinek és belügyminisztereinek a találkozójával kezdődött, míg a miniszterelnökök holnap ülnek tárgyalóasztalhoz. A londoni csúcs célja, hogy megerősítse a nyugat–balkáni térség országait európai integrációs törekvéseikben, nyilatkozta Ivica Dačić külügyminiszter, akinek számításai szerint a kétnapos találkozón ezúttal nemcsak a gazdaság témája, hanem a jószomszédi kapcsolatok erősítése és a regionális megbékélés témája is fontos szerephez jut majd. Az ehhez hasonló rendezvények erőteljes lendületet adnak a nyugat-balkáni térség országainak, amelyek részben belefáradtak az integrációba, tette hozzá Dačić, majd kritikával illette az EU egyes tagállamainak a magatartását.
– Az integráció során az EU nem kizárólag a nyugat-balkáni térség országaiban foganatosított reformokat értékeli. Szerbia a világ akár legdemokratikusabb országa is lehet, ha nem mutat fel eredményeket a Belgrád–Pristina párbeszédben, akkor az integrációban sem halad előre. Ezt szemlélteti Macedónia esete Görögországgal. Macedónia végrehajthatta volna a világ összes reformját, de ha nem rendezte volna az ország elnevezésével kapcsolatos vitáját Görögországgal, soha nem haladt volna előre az EU felé vezető úton. Ezért tartom indokoltnak az EU tagállamainak, illetve azok magatartásának a felülvizsgálatát, hiszen nem biztos, hogy azok mindegyike összhangban van az EU mércéivel – fogalmazott Dačić.
Pozitívan értékelte a nyugat-balkáni térség országainak európai uniós útját Johannes Hahn, bővítési és szomszédságpolitikai biztos, mondván, hogy ezek az államok számos feladatot elvégeztek az elmúlt néhány hónapban és tudatában vannak az uniós integráció fontosságának. Ami a térség országainak az integrációját akadályozó kerékkötőket illeti, Hahn az időnként hiányzó politikai akaratot, elszántságot és reformhajlandóságot emelte ki. A biztos értékelése szerint a Berlini Folyamatnak látványos eredménye van a balkáni térségben, ám a valós eredményekre majd csak ezután érdemes számítani.
Aleksandar Vučić köztársasági elnök is kivette részét az idei júliusi csúcstalálkozóból, méghozzá úgy, hogy telefonos beszélgetés során egyeztetett Angela Merkellel azokról a témákról, amelyek Londonban is tárgyalóasztalon szerepelnek. Az államfő sajtóközleménye szerint a migránsválságról, a nyugat-balkáni térségben jellemző helyzetről és a Belgrád–Pristina-párbeszéd jövőjéről beszélgettek. Utóbbi téma tekintetében egyetértettek abban, hogy a párbeszédnek mielőbb folytatódnia kell, és a feleknek a kapcsolataikat tartósan és teljes körűen rendező megoldás körvonalazására kell törekedniük. A beszélgetés során Vučić megismételte abbéli álláspontját, hogy a régió stabilitásának szempontjából előnyös lenne megalakítani a balkáni vámuniót, aminek köszönhetően, értékelése szerint, több külföldi beruházás áramlana a térségbe, így dinamikusabbá válna az áru-, szolgáltatás- és a tőkeforgalom.
