2024. április 25., csütörtök

A mezőgazdaság és a klímaváltozás

Alternatív növénykultúrák termesztésével, bioeszközök bevezetésével is szembeszállhatunk az időjárás okozta terményhozam-csökkenéssel

Ma már nem olyan a termőföld, mint régen – hangzott el nemrégiben egy mezőgazdasági tanácskozáson ez az egyszerű mondat egy olyan kérdésre adott válaszként, mely a vethető növénykultúrák iránt érdeklődött. Felelevenítették a magyarországi tapasztalatokat is, melyek szerint az éghajlatváltozás miatt egyes gyümölcsök lassan a múltbeli termesztés emlékei lesznek, a málna, a szeder vagy a fekete ribizli például egyre rosszabb hozamokat eredményez, de hasonló a helyzet más bogyós gyümölcsök esetében is. Tény ugyanakkor, hogy a változás nem kizárólag rosszat, jót is hozhat, ugyanennek az átalakulásnak a következtében ugyanis például Lengyelországban megsokszorozódott a málna hozama, olyan eredményeket produkál, amilyeneket évekkel ezelőtt még el sem lehetett ott képzelni.

Fotó: Gergely Árpád

Olyan növényfajták ültetésére van szükség, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket (Gergely Árpád felvétele)

Persze, folyamatos a technikai-technológiai fejlődés is, ami megint csak javíthat a hozamon, s változnak folyamatosan a piaci igények is, ez sem mellékes, amikor valaki a mezőgazdasági termelés részleteit tervezi. Hogy van min javítani, arról tanúskodhat a következő statisztikai adat is. Szerbiának mintegy 4,2 millió hektárnyi megművelhető földterülete van, tavaly 4,38 milliárd dollárt termelt a mezőgazdaság ezeken a szántóföldeken. Miközben az Európai Unióban egy hektáron átlagosan 2630 euró értékű terméket állítanak elő, s Magyarországon 1574 eurót tesz ki ez a szám, Szerbia ennyivel sem dicsekedhet, s bruttó ezer euró körüli az érték. Éppen a búza aratása zajlik, vagy zajlana, ha nem akadályozná a folyamatosan zuhogó eső, amire májusban, a szárazság idején lett volna inkább nagy szükség. A hektáronkénti 7 tonnás hozam már meglehetősen jónak számít, ennek értéke 16 dináros felvásárlási ár mellett 950 euró.

Aggasztó lehet az az adat is, hogy a 2017-es termelési eredmény 15 százalékos visszaesést jelentetett az egy évvel korábbi, 2016-os eredményhez képest, bár pozitív ingadozások is megfigyelhetők, hiszen a tavalyelőtti hozam pedig 12 százalékkal jobb volt a 2015-ösnél. Tény, hogy a mezőgazdaságnak az ingadozási lehetőségek csökkentésére, s a változó körülményekhez való minél jobb alkalmazkodásra kellene a jövőben koncentrálnia. A változások sorában pedig kétségkívül a klímaváltozás jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A témát dr. Hajnal Jafari Tímeával, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának docensével, mikrobiológiai kutatójával jártuk körül.

A klímaváltozás hatása a kártevők számának megnövekedése is (Gergely Árpád felvétele)

A klímaváltozás hatása a kártevők számának megnövekedése is (Gergely Árpád felvétele)

Hogyan hatnak ki a klíma változásai a termőföldre, annak összetételére az elmúlt években, esetleg évtizedekben, melyek a legjelentősebb klímaváltozások?

– A megfigyelt klímaváltozások elsősorban az üvegházhatású gázok (greenhouse gases – GHG) megnövekedett koncentrációjának, mint például a szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid nagyobb mennyiségének tulajdoníthatók be. E változások, természetesen, a talajra, vagyis a termőföldre is kihatnak. A gyakoribb aszályok, de a gyakoribb csapadékok is, továbbá a megnövekedett hőmérséklet miatt a mezőgazdasági termelőknek számos negatív következménnyel kell szembenézniük. Elsősorban azzal, hogy csökken a szerves anyag mennyisége a talajban, továbbá talajerózió-problémák jelentkeznek. A vízhiány, a kártevők megnövekedett száma miatti gondok, a mezőgazdasági terményhozam csökkenése további néhány kihívás a sok közül. A műtrágyák használatának optimalizálása, a biogáz-termelés, biotermesztés bevezetése, a szén felszívódásának növekedése a mezőgazdasági talajban (szén-adszorbens) olyan agrárintézkedéseknek számítanak, amelyek segíthetnek a káros gázok emissziójának csökkentésében.

Van-e változás abban, hogy milyen növénykultúráknak kedvez a vajdasági termőföld? Vannak-e eltérések Vajdaságon belül is?

– A vajdasági termelők leginkább az olyan hagyományos növények mellett döntenek, mint a búza, kukorica, szója és napraforgó. Természetesen vannak eltérések Vajdaságon belül is, de a termelők rendre mindig kiállnak a hagyományos mezőgazdasági növénykultúrák mellett, mert azok nyersanyagok az alapvető élelmiszerek előállításához.

A termelőknek ugyanakkor tisztában kell lenniük az alternatív növényfajok fontosságával is. A durumbúza, tönkölybúza, köles, hajdina, kinoa vagy rizsparéj, lencse, csicseriborsó, csicsóka, édesburgonya, valamint a gyógy- és fűszernövények között a menta, kamilla, levendula, fehér mustár, édeskömény, bazsalikom, körömvirág csak néhány az alternatív növénykultúráknak a sorában. Az alternatív növénytermesztésnek előnye az is, hogy kis gazdaságokon is lehet folytatni, és olyan feltételeket teremt, amelyek között a család minden tagja dolgozhat, ami magasabb jövedelmet jelent egy egységnyi területen. A fogyasztók is egyre nagyobb számban érdeklődnek az utóbbi időben az iránt, hogy milyen növényeket, élelmiszereket fogyaszthatnak, melyek azok, amelyek jobb egészségi állapotot jelenthetnek számukra.

A szerves szénvegyületek fenntartása a termőföldben talán a nagyobb kihívások közé tartozik (Gergely Árpád felvétele)

A szerves szénvegyületek fenntartása a termőföldben talán a nagyobb kihívások közé tartozik (Gergely Árpád felvétele)

Milyen kutatások léteznek a témával kapcsolatban, mire mutattak rá ezek? Ön milyen kutatásban vett részt?

– Számos tanulmány foglalkozik az éghajlatváltozás kérdésével és azzal, hogy milyen ezeknek a változásoknak a hatása a mezőgazdasági termelés területén. A fenntartható mezőgazdaság, az alternatív növénytermesztési gyakorlatok alkalmazása sok tanulmány, fórum tárgya.

Jómagam mikrobiológiai készítmények kutatásával és alkalmazásával foglalkozom. E készítmények hatékony baktérium-, gomba-, vagy algatörzseket tartalmaznak. Minden mezőgazdasági kultúra termesztésében lehet használni kiegészítő trágyaként ezeket, vagy mint növekedésserkentő szert. Fontos kihangsúlyozni, hogy környezetbarát technológiáról van szó, mely a hagyományos értelemben vett mezőgazdaságban és a biotermesztésben egyaránt felhasználható. Mikrobiológiai talajoltó, biostimulátor, természetbarát rovar- vagy gombaölő készítmények használatával is hozzájárulhatunk a klímaváltozás negatív következményeinek csökkentéséhez.

Szerkezetváltásra van szükség a mezőgazdaságban (Gergely Árpád felvétele)

Szerkezetváltásra van szükség a mezőgazdaságban (Gergely Árpád felvétele)

Mi kellene a tudomány szemszögéből ahhoz, hogy fejlettebb és sikeresebb legyen a mezőgazdaságunk? Új kultúrák bevezetésére, keresztezésekre lenne szükség esetleg?

– A tudomány mindig is próbált szembeszállni a kihívásokkal, és választ adni erre a kérdésre. A szerves szénvegyületek fenntartása a termőföldben talán a nagyobb kihívások közé tartozik. Még mindig rengeteg nehézség akadályozza a különböző intézkedések végrehajtását. Ezt több mezőgazdasági gyakorlattal lehetne elérni, mint például: ökológiai mezőgazdasági rendszerek implementációja, csökkentett (redukált) talajművelet, kötött kultúrák használata, sövények ültetése. Így nagyobb szénfelszívódást érhetünk el a termőföldben, és úgyszintén csökkentjük a globális kibocsátás mennyiségét is. Mindemellett, a termelő olyan növényfajtákat is választhat, amelyek nagyobb mértékben alkalmazkodnak az új időjárási körülményekhez. Ezek persze nem egyszerű és nem gyors megoldások, a kisebbnek számító gazdálkodók vannak a legnehezebb helyzetben, mert az alacsony kapacitások és erőforrások miatt nehezebben tudnak váltani, körülményesebb elérniük azt, hogy alkalmazkodjanak az új feltételekhez.

Mire kellene több pénzt fordítani az agrárban? Mit kellene mindenképp fejleszteni, javítani?

– A gazdaságok Szerbiában rendkívül széttagoltak, és éppen ezért kevésbé hatékonyak. Ezen túlmenően, a fejletlen emberi erőforrások és infrastruktúra a fő akadályai a vidéki területek fejlesztésének. Fontos a stabil politikai környezet és az intézmények munkája, a kidolgozott stratégia a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, szükségesek a pénzbeli támogatások, de a képzések és az oktatás is fontos tényezők és előfeltételek a sikeres és versenyképes termelés megvalósításához. Csak így lehet ösztönözni és motiválni az embereket arra, hogy ne hagyják el a falut, a földet, és hogy továbbra is hozzájáruljanak az agrártermelés sikeréhez.