A külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzetére való tekintettel szükséges a Szlovénia és Ausztria közötti határellenőrzés bevezetése - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár csütörtökön.
Bécsi sajtótájékoztatóján Kurz elmondta, a csütörtöki, osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Ausztria számára, ugyanis Bécs el kívánja kerülni a szomszédos, különösen a déli szomszédjaival közös határainak ellenőrzését. Emellett azon kíván dolgozni, hogy megszüntethető legyen az unión belüli határellenőrzés is.
Mint mondta, meg kell várni, hogy mit dönt Németország, és annak ismeretében fog Ausztria lépéseket tenni.
Megerősítette, hogy soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni, elsődleges feladatnak tekintve az illegális migráció visszaszorítását. "Bécs védelmet nyújtó Európát akar, amelyhez gyors és gyakorlati, európai megoldásokra van szükség. Ez Európa jövőjébe vezetett befektetés" - jelentette ki.
Mint hangsúlyozta, az osztrák elnökség a külső határok védelmét kiemelt fontosságúnak tartja, ennek érdekében az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) megerősítését támogatja. Emellett szorosabb együttműködésre törekszik a szomszédos, különös tekintettel az észak-afrikai országokkal, amelyekkel Ausztria egy csúcstalálkozó előkészítésén dolgozik.
Kiemelte, Ausztria meg akarja szüntetni a kontroll nélküli Európát, a kontinensen ugyanis a rendnek, a biztonságnak és jogállamiságnak kell a középpontban állnia. Véleménye szerint másként kell gondolkodni a migrációról. Nem elég kezelni, hanem megoldást kell találni a migráció problémájára, elsősorban a külső határok védelmével, emellett megegyezésre van szükség a partnerországokkal a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadásáról, amely az embercsempészet ellen folyatott harcban is fordulatot hozhat.
Ezzel kapcsolatban elmondta, a dublini rendszer reformjának ügyét az osztrák uniós elnökség napirenden tartja, noha nem számít áttörést jelentő eredményre. Hozzátette, Ausztria sosem gondolta, hogy a visszaküldés rendszere hatékonyan működhetne. A visszaküldés gyakorlati megvalósításán azonban továbbra is dolgozni kell, de ezt megelőzően a partner- és tranzitországokkal eredményt hozó megbeszélésre kell törekedni, valamint dűlőre kell jutni az unión kívüli befogadó központok kérdésében is.
Tájékoztatóján az osztrák kancellár kijelentette, nem lehetnek másodrangú államok és állampolgárok Európában. Ausztria el akarja tüntetni az Európa keleti és nyugati fele közötti megosztottságot.
A soros EU-elnöki tisztséget július 1-jétől betöltő Ausztria vezetője végezetül kitért arra is, hogy Európának a szomszédos régióban is aktívnak kell maradnia, ugyanis az unió biztonsága a térség stabilitásában rejlik. Kiemelte a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási kilátásainak fontosságát.
El kell kerülni, hogy más országok, köztük Oroszország megerősítse befolyását a régióban - hangsúlyozta tájékoztatóján Sebastian Kurz.
Olasz képviselőház elnöke: gyalázatos, ha Ausztria lezárja határait
Ausztria nem gondolhatja, hogy lezárhatja saját határait, gyalázatos, ha Ausztria ezt a politikát követi - idézte Roberto Ficónak, az olasz képviselőház elnökének szavait csütörtökön az olasz sajtó.
Roberto Fico a kormánypárti Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa kijelentette, az Ausztria tervezte lépés elfogadhatatlan: "a mi Európánk Schengenre is épül, és gyalázatos ez a fajta politika Ausztria részéről, amely most egyben az unió soros elnöke is".
Hozzátette, "ez a politika nem jó irányba vezet, és meg kell változtatni. A szolidárisabb Európa teszi Európát biztonságosabbá. Az egységesebb Európa egész Európát jobbá tudja tenni. Ezeknek az elveknek kell érvényesülniük".
Roberto Fico az olasz államfő Sergio Mattarella korábbi kijelentéseihez csatlakozott, aki irracionálisnak és felelőtlennek nevezte az Ausztriától tervezett határzárást. "Kevéssé felelősségteljes veszélyeztetni az európaiak mozgásszabadságát" - mondta Sergio Mattarella.
A római parlament alsóházának elnöke egy olaszországi könyvfesztiválon mondott véleményt a bécsi kormány bejelentéséről, miszerint ha Németország megerősíti az Ausztriával közös határok védelmét, ugyanezt teszi majd Ausztria is déli határvonalai ellenőrzésének szigorításával Olaszország és Szlovénia irányába. Ez az osztrák-olasz határátkelőkön, kiemelten a Brenner-hágónál a személy- és járműforgalom eddigi szabad mozgásának végét jelentheti.
Roberto Fico az M5S mozgalmi, baloldali szárnyához tartozik. Az utóbbi hetekben saját kormánya migrációs politikáját is bírálta, elhatárolódva a belügyminiszter Matteo Salvininak attól a döntésétől, amellyel lezárták az olaszországi kikötőket a nem kormányzati szervezetek (NGO) migránsokat mentő hajói előtt. Roberto Fico hangsúlyozta, hogy az NGO-k "rendkívüli munkát végeznek a Földközi-tengeren". Később az M5S vezetője, Luigi Di Maio úgy kommentálta Fico kijelentéseit, hogy a migrációról a kormány és nem Fico dönt.
A Corriere della Sera olasz napilap a tiroli rendőrség adatait közölte, miszerint májusban kettő, júniusban egyetlen egy illegális bevándorló sem próbált meg átlépni Olaszországból Ausztriába. Januárban 65, februárban 52, márciusban 26 illegális bevándorlót tartóztattak fel.
A Corriere hangsúlyozta, hogy déli irányból minimálisra csökkent az illegális migrációs hullám ereje: ez a közös olasz-osztrák-német hatósági ellenőrzéseknek is köszönhető, amelyekkel az Észak-Olaszországból Ausztrián át Németországba tartó vonatokat is átvizsgálják.
Az olasz napilap megjegyezte, hogy a német kormány tervezett intézkedései az ellenkező irányból indíthatnak el mozgást, vagyis Berlin visszaküldhetné Ausztrián keresztül Olaszországba azokat, akik az olaszországi partokra érkeztek meg, Olaszországban regisztráltak, de másodlagos mozgással Németországba mentek tovább. A Corriere szerint több tízezer személyről lehet szó, mivel csak az idén több mint 40 ezer olyan migráns folyamodott menedékkérelemért Németországban, aki olasz vagy görög partra érkezett Európába.
