Nyíri Zoltán közgazdász, üzleti író, kommunikációs tréner tartott előadást a XVI. Vajdasági Szabadegyetemen, Közösségi csapdák, önismereti és kommunikációs problémák a közösségi hálók használata során a személyiségtípusok tükrében címmel. Nyíri Zoltán közgazdászként végzett, viszont a gazdaságnak nem a pénzügyi része, hanem az emberi oldala érdekelte. Mint fogalmazott, tanulmányainak elvégzése után döbbent rá arra, hogy a közgazdaság-tudománynak lényegében csak egy apró része érdekli, amely a kommunikációról, a csapatépítésről szól. Így aztán még egy kis pszichológiát is tanult. Az utóbbi időben pedig pszichológiai jellegű dolgokat tanít gazdasági szereplőknek, elsősorban eladóknak, értékesítőknek, cégvezetőknek, vállalkozóknak. Kiemelten foglalkozik a személyiségtípusokkal. A témáról könyvet is írt, társszerzője a Személyiségkalauz üzleti szemmel című kiadványnak.
Nyíri Zoltán
Előadásában kifejtette, maga sem tekinti ugyan szentírásnak, de egy érdekes megközelítés abból indulni ki, amit az időszámításunk előtti 4–5. században élt görög orvos, Hippokratész leírt, aki különféle személyiségtípusokat különböztetett meg. Hippokratész megfigyelései sok későbbi kutatás és teória alapját alkották különböző tudományos területeken.
Sok esetben már első benyomásra megállapítható valakiről, hogy kifelé vagy befelé forduló személyiség-e. Az élénkebb, nyüzsgőbb emberek a kifelé fordulók, a csöndesebbek, visszafogottabbak a befelé fordulók. Egy másik szempont, amit figyelni szoktunk, hogy ember- vagy inkább munka- és teljesítmény-orientált-e az illető. Az emberközpontú többet fog beszélgetni az emberekről, a családról, a teljesítmény-orientált pedig arról beszél, hogy mit produkált. Munkahelyen az ilyen személynek az a fontos, hogy a munka el legyen végezve, és inkább tiszteljék, mint szeressék. Mindezek alapján különíthető el a négy személyiség-alaptípus: a kifelé forduló emberorientált (szangvinikus), a kifelé forduló munkaorientált (kolerikus), a befelé forduló munkaorientált (melankolikus) és a befelé forduló emberorientált (flegmatikus). Jóformán azonban nincs tiszta személyiség, mindenki két-három jegyből áll össze, de a fő ismérvek általában jól látszanak. Nyíri szerint érdemes mindenkinek kiderítenie, melyik személyiségtípushoz tartozik, hiszen így megértjük, hogy különbözőek vagyunk, különbözőképpen gondolkodunk. Segítheti ez a hétköznapokat, hogy ennek tükrében hogyan bánjunk az egyes típusú ügyfelekkel, vásárlókkal, munkatársakkal. Az előadó tapasztalatai mellett szól, hogy kétszáznál is több kis- és középvállalat, illetve multinacionális cég munkáját segítette már az évek során.
Közösségi „banánhéjak”
Molnár Balázs politológus Pályaválasztás és karrier a digitális korban: hogyan (nem) segíti a szakmai céljainkat a virtuális jelenlétünk? címmel tartott előadást. Elsősorban abban próbált tanácsokat megfogalmazni, hogyan érhető el, hogy szakmai céljainkat ne kaszálja el virtuális jelenlétünk. Molnár Balázs vajdasági származású, Zentán született 1985-ben. Szegedi gimnáziumi évei után a Pécsi Tudományegyetem ötéves osztatlan képzésében diplomázott politológiából. 2013 nyara óta a budapesti Antall József Tudásközpont pécsi regionális irodájának vezetője.
Molnár Balázs
Előadásában kiemelte, a fiataloknak elsősorban az a fontos, hogy ismerjék meg önmagukat, rájöjjenek arra, mi az, amit évekig úgy tudnának csinálni, hogy abban örömüket leljék.
A közösségi médiával kapcsolatban pedig az úgynevezett „banánhéjakra” hívta fel a figyelmet, amiken könnyen el lehet csúszni, például abban az esetben, ha a potenciális munkaadó a profilja alapján próbál többet megtudni az illetőről. A közösségi oldalunkon a helyesírási ismereteink is jól „leolvashatók”, de sokatmondó, hogy valaki a saját nevén regisztrál-e: Nagy József pl. Big Joe, illetve Csikós Tibor Chikosh Tiby. A profilkép is sokat elárul rólunk, a közzétett tartalom kapcsán azonban az előadó mértékletességre intett.
Az öncélú magamutogatásra is kitért, mert ez is nagyon árulkodó lehet. Akik viszont folyton idézeteket osztanak meg, szintén nem biztos, hogy jót tesznek ezzel imázsuknak. Molnár szerint a politikai vitáknak sem a legmegfelelőbb terepe a közösségi média, de a vallással kapcsolatos megnyilvánulásokkal is gondok adódhatnak, mások számára sértőek lehetnek. Ugyancsak megosztó lehet, ha valaki a szurkolói szenvedélyét a közösségi oldalakon éli ki. Kitért rá, hogy a kommunikációs tanfolyamokon éppen a politika, a vallás és a sport témaköre az, amit pl. üzletkötők számára kerülendőként emlegetnek.
