Jadranka Joksimović, európai integrációs miniszter és Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője 41,17 millió euró értékben megállapodást írt ma alá Belgrádban az IPA-alapokból Szerbia számára elkülönített támogatásról. A szerződéskötésen jelen volt Johannes Hahn, az EU bővítési és szomszédságpolitikai biztosa és Aleksandar Vučić köztársasági elnök, akik korábban négyszemközt tárgyaltak.
A 41 millió eurót az EU elsősorban a joguralom erősítésére és a szerbiai igazságügy reformjára, illetve a szerbiai igazságügyi intézmények (az igazságügyi minisztérium, a bíróságok és ügyészségek) erősítésére szánta – emelte ki Hahn, hozzátéve, hogy az EU évente átlag 200 millió eurót különít el Szerbia számára. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben kétmilliárd euróval segítette Szerbia reformját.
A 41 millióból a szerbiai illetékesek 26 millió eurót a szerbiai igazságügy reformjára fordítanak, hogy a bíróságok hatékonyabban és függetlenül végezhessék munkájukat – emelte ki Vučić.
A négyszemközti tárgyalás során elhangzottak tekintetében Vučić a koszovói kérdést emelte ki, mondván, hogy Szerbia feladata nyitottnak lenni a kompromisszumra. Belgrád és Pristina feladata a békére való törekvés, a többi részlet azonban nem csupán Belgrádtól és Pristinától függ – jegyezte meg Vučić, mondván, jobb tíz évet végigszenvedni a tárgyalásokkal, mint akár egy órát háborúzni. Szerbia a jövőben is a béke őrzője kíván lenni – nyomatékosította a szerb államfő, majd a gazdasági növekedést méltatta, kiemelvén, hogy az év első öt hónapjában a térség egyik országának sem volt akkora mértékű a gazdasági növekedése, mint Szerbiának. Az árucsere-forgalom folyamatosan növekszik, a vassal és az acéllal való kereskedelem pedig 48 százalékkal nőtt.
– Az év első öt hónapjában 4,6 százalékot tett ki a gazdasági növekedés. Ezzel mögöttünk hagytuk Albániát, Montenegrót és Magyarországot. Szeretném, ha év végén legalább 3,8-4,1 százalékos növekedést jegyeznénk. A közadósságot év végéig a GDP 50 százalékára csökkentjük. Amikor átvettem a miniszterelnöki tisztséget, 79 százalékot tett ki a közadósság – taglalta Vučić.
A folytatásban nyilatkozó Hahn arra hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy bár a koszovói kérdés rendezése valóban fontos, Szerbiának az egyéb feladatok elvégzésére is érdemes összpontosítania. Ilyen a joguralom erősítése, hiszen ettől függ Szerbia csatlakozási folyamatának üteme – húzta alá a politikus.
