Ötről tizenháromra

A belgrádi Etnikai Kutatóközpont a szerbiai nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatása elvének érvényesülését vizsgáló, kétéves kutatásának eredményeit mutatták be pénteken Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában. A vaskos dokumentumból és a felszólalók beszámolójából kiderült, hogy a törvényes szabályozás megfelelő, ám az alkalmazás egyáltalán nem kedvező. Ami a vajdasági magyar közösséget illeti, habár közösségünk Vajdaság népességének a 13 százalékát alkotja, a tartományi szervekben a magyarság csupán 5 százalékban képviselteti magát.

Azzal kapcsolatban, hogy a kutatás eredményei alapján hol tart a magyar közösség, illetve hová és hogyan kellene eljutnia, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lapunknak nyilatkozva kifejtette: ez a felmérés ismét csak alátámasztotta, hogy van mit tenni a részarányos foglalkoztatás terén. A törvényes keret adva van, ezért ha megfelelően járnak el azok, akiknek kötelességük a rendelkezéseket tiszteletben tartani és alkalmazni, illetve ha a magyar közösség élni tud a lehetőségekkel, jelentős változás állhat be – tette hozzá Hajnal Jenő.

– A tartományban 5 százalékban vannak jelen a magyarok tisztségviselőkként vagy valamilyen egyéb munkakörben, noha jól tudjuk, hogy 13 százalék volna a legkisebb elfogadható arány. A tanácskozás ezekre a dolgokra hívja fel a figyelmet. A jövőben, az új törvényes keretek mentén, a Magyar Nemzeti Tanácsnak is az lesz az egyik alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat megfelelő módon kezelje. Ennek az egyik módja az lehet, hogy a jövőben minél több szakembert készítsenek fel annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket ezekkel a munkahelyekkel szemben támasztanak a szervek – taglalta Hajnal Jenő. 

Ahhoz, hogy a részarányos foglalkoztatás megvalósulhasson, az illetékesek törvénytisztelő magatartása és akarata mellett az is fontos, hogy egy-egy közösségnek legyenek olyan szakemberei, akikkel be tudja tölteni a megnyíló munkahelyeket. Ezzel a megállapítással Hajnal Jenő is egyetértett, hozzátéve, hogy a magyar közösségnek rengeteg jogászra lenne szüksége, ezért rendkívül szomorú az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának magatartása, illetve hozzáállása, hiszen azzal a magyar fiatalok jó részét elriasztja a jogi tanulmányoktól. A közigazgatásban minél több fiatal magyar jogászra lenne szükség – emelte ki Hajnal Jenő, mondván, hogy a fiatal jelzővel arra a generációváltásra célzott, amely már elkezdődött, és amely még inkább érzékelteti, hogy mit is jelent a szakemberhiány. Ha a közösség abba a helyzetbe jut, hogy adva van a törvényes keret, ám nincs kivel betölteni a tisztségeket, munkahelyeket, akkor már hiába sírunk – szögezte le Hajnal Jenő.

A VISSZAÉLÉSEK KIVÉDÉSE A CÉL

Vukašinović Éva ügyvéd, a tartományi jogvédő volt helyettese a törvényes keretről értekezett felszólalásában, rámutatván a hiányosságokra, de kiemelvén, hogy a nemrégiben elfogadott kisebbségi törvénycsomag részét képező jogszabályok – elsősorban a kisebbségi kerettörvény – hozzájárulhatnak a helyzet javulásához. Lapunknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a részarányos foglalkoztatás alkotmányos elv. A szerbiai alkotmány második fejezetének a kisebbségi jogokról szóló részében szavatolják a nemzeti kisebbségek számára az egyenrangú részvételt a közigazgatásban. Nevezetesen, az alkotmány előírja, hogy az állami szervekben, valamint a tartományi és a helyi önkormányzati szervekben a munkaviszony létesítése során az illetékeseknek kötelességük figyelembe venni a lakosság nemzeti összetételét, és a nemzeti közösségek megfelelő arányú képviseletének a megvalósulására kell törekedniük. Ezzel kapcsolatban az az egyetlen gond – jegyezte meg Vukašinović Éva –, hogy az eddigi jogszabályokban – egyebek mellett a bírákról, vagy az ügyészségekről szóló törvényekben – csupán „átmásolták” ezt az alkotmányos rendelkezést, ahelyett hogy részletesen kidolgozták volna azokat a mechanizmusokat, amelyek mentén a részarányos foglalkoztatás elve a gyakorlatban is megvalósulhat. Az álláshirdetésekben sem elegendő követelményként megszabni valamelyik, hivatalos használatban lévő nyelv ismeretét, pontosítani kellene, hogy melyik közösség anyanyelvéről van szó, vagy azt milyen szinten kellene ismernie a jelöltnek – emelte ki az ügyvéd, hozzátéve: „Személy szerint azt sem tartom jó megoldásnak, hogy az egyes törvények nem írják elő, hogy már a pályázatok szövegében megjelenjen, hogy az adott kisebbség tagja előnyt élvez a jelentkezők elbírálása során, hiszen a nyelvtudás nem ugyanaz a nemzeti hovatartozással, főleg nem azoknak a nyelveknek az esetében, amelyek a szerb nyelv rokonnyelveinek tekinthetőek.”

– A helyzet valamelyest rendeződött vagy rendeződhet most, miután a köztársasági parlament június 20-án elfogadta a kisebbségi kerettörvényt, valamint az anyakönyvekről szóló törvényt, amelyekben megpróbálták rendezni a részarányos foglalkoztatás gyakorlati megvalósulásával kapcsolatban felmerülő problémákat. A nemzeti hovatartozás kérdését, illetve a nemzeti hovatartozás ilyen módon történő megvallásának a lehetőségét mostantól az anyakönyvekről szóló törvény is szabályozza, viszont ezzel kapcsolatban visszásságok merülhetnek fel. Tudjuk, hogy a múltban követtek már el visszaéléseket a nemzeti hovatartozás alapján szavatolt pozitív megkülönböztetés tekintetében, például a felzárkóztató terv keretében az egyetemekre való beiratkozás során, amikor nagy számban a nem roma nemzetiségű egyének is romának vallották magukat annak érdekében, hogy bejussanak az egyetemi karokra. Mivel Szerbiában a nemzeti hovatartozás megvallása teljesen szabad, ehhez hasonló visszaélések sajnos a jövőben is történhetnek. Attól, hogy valaki megvallja az anyakönyvekben a nemzeti hovatartozását, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy később a kádernyilvántartásban más nemzetiségűnek vallja magát. Az elképzelés jó, most már csak az maradt hátra, hogy kivédjük a visszaéléseket. Azt is jónak tartom, hogy a kisebbségi kerettörvény módosítása során a törvényhozás gondolt arra, hogy a munkaviszony megszűnése tekintetében is szabályokat foganatosítson, vagyis előírta, hogy a munkaviszony megszűnése során figyelembe kell venni az adott szervben a nemzeti kisebbségek részvételi arányát – fogalmazott Vukašinović Éva, aki egyébként azon az állásponton van, hogy a hatékonyság érdekében a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását, illetve a gyakorlati megvalósítással kapcsolatos szabályokat egy vagy esetleg két jogszabályban kellene szabályozni, nem pedig több törvényben.

MEGREFORMÁLNI A POLITIKAI RENDSZERT

Goran Bašić, az Etnikai Kutatóközpont munkatársa, a kutatás vezetője lesújtónak nevezte az eredményeket. Mint kiemelte, a köztársasági hatalom szintjén csupán a vajdasági magyar közösség  rendelkezik érdemi képviselettel. A politológus szerint a természetes választási küszöb nem tekinthető pozitív, felzárkóztató intézkedésnek, csupán a realitások elismeréseként lehet erre a könnyítésre tekinteni. Habár köztársasági szinten megfelelőnek tekinthető a magyarság képviselete, illetve részvétele, tartományi szinten a kormány hatalmi szerveiben mégis minden kisebbségi közösség a megfelelő arányban képviselteti magát, kivéve a magyar közösséget, amelynek részvételi aránya 5 százalék – mondta a folytatásban Goran Bašić, hozzátéve, hogy a vajdasági helyi önkormányzatokban elsősorban ott érvényesül a részarányos foglalkoztatás elve, ahol egy adott nemzeti kisebbségi közösség képviselői egyébként is többségben vannak. A folytatásban azt is megemlítette, hogy több önkormányzatban nem is vezetnek kimutatást a munkatársak nemzeti hovatartozásáról.

Goran Bašić a nemzeti kisebbségek a politikai életbe, a hatalmi és a közigazgatási szervekbe való minél hatékonyabb bekapcsolása érdekében szükségesnek tartja a politikai és a választási rendszer módosítását, olyan módon, hogy igazodjanak a szerbiai társadalom jellegzetességeihez. Mint kiderült, a kutatás keretében megfogalmazott ajánlásokat a szervezet az illetékes minisztériumoknak is továbbítja.