2024. március 28., csütörtök

Védőoltásfüggő családtámogatás

Az idénymunkások könnyebben valósíthatják meg a nyugdíjbiztosításra való jogukat

A Köztársasági Képviselőház tegnap megszavazta a családtámogatásról szóló törvény módosítását, a külföldiek foglalkoztatásával, illetve a külföldön ideiglenes munkát végzők védelmével, továbbá az idénymunkával foglalkozó törvények módosításait, valamint a háborús emlékművekről szóló törvényt.

Dávid Csilla illusztrációja

Dávid Csilla illusztrációja

Július elsejétől magasabb lesz a családtámogatás összege. Az első gyermek születését az állam 100 ezer dinárral támogatja majd, a második után 24 hónapon keresztül havi 10 ezer dinárt folyósít, a harmadik és negyedik gyermekről pedig 10 éven keresztül gondoskodik. A család harmadik gyermeke után egymillió 440 ezer dinárt, a negyedik gyermek után pedig 2 millió 160 ezer dinárt különítenek el az állami költségvetésből. A családtámogatást szabályozó törvény módosításával már nem lesz feltétel az adókötelezettség törlesztése, viszont egy másik követelményt állítottak. A pénz folyósítását a kötelező védőoltás felvételéhez kötik, illetve, hogy a szülő rendszeresen járassa gyermekét iskolai előkészítőbe, majd iskolába. Évente ellenőrizni fogják, hogy a családtámogatást élevező szülők eleget tesznek-e törvényes kötelezettségüknek a védőoltások és az iskoláztatás tekintetében.

A családtámogatás mellé, a támogatás első részletével a július 1-je után született gyermekek 5000 dináros egyszeri támogatást kapnak majd babakelengye beszerzésére.

Azokat a gyerekeket is megilleti a magasabb összegű támogatás, akik 2017. december 25-e és 2018. június 30-a között születtek/születnek. A családtámogatás összegét a második, a harmadik és a negyedik gyermek esetén a következő időszakban hangolják össze az új törvényrendelkezéssel.

A családtámogatásra azok a családok jogosultak, amelyek a gyermek születését követően kérvényt nyújtanak be a gyermek első életévének betöltése előtt.

MUNKAVÉDELEM

A parlament a több munkásjogokat érintő törvény között elfogadta az idénymunkával foglalkozó törvényt is. Tavaly több mint 570 ezer személy valósított meg határozott időre vonatkozó munkát, több mint ötven százalékuk, csaknem kétharmaduk pedig a mezőgazdaságban dolgozott. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az idénymunkásokat a munkaadók többsége nem jelenti be, így a szezonmunkásoknak sokszor nincs joguk sem egészségügyi, sem szociális biztosításra. Az új törvényrendelkezés szerint a munkavállaló bejelentése és kijelentése elektronikus úton is lehetővé válik. Ilyen módon szeretnék csökkenteni a feketén foglalkoztatottak számát.

Dávid Csilla illusztrációja

Dávid Csilla illusztrációja

A munkaadó egy évben 180 napra foglalkoztathat idénymunkást a mezőgazdaság valamely ágazatában. A törvény szerint ez alatt az idő alatt a munkás nyugdíjbiztosításra, illetve egészségügyi biztosításra jogosul, ha munkahelyi sérülést szenved el vagy szakmai betegség alakul ki nála.

Megszavazták a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó törvényt is, ezáltal külföldi személy számára egyszerűbbé válik a munkaengedély kiadása, illetve a külföldi ideiglenes munkára kiküldött foglalkoztatottak jogainak védelméről szóló törvényt is, ami alapján az alkalmazottnak legalább három hónapig munkaviszonyban kell lennie a munkaadójánál, mielőtt külföldi munkára küldik. Ennek a törvénynek a módosításával megszűnik az eddigi kötelezettség, ami alapján a munkaadónak jelenteni kellett a munkaügyi minisztériumban, hogy a munkaadó külföldre küldte dolgozni a foglalkoztatottját. Zoran Đorđević munkaügyi miniszter arra mutatott rá, hogy korábban több esetben megtörtént, hogy a külföldi munkára toborzó ügynökségek csak formailag tettek eleget a törvény előírásainak, és a külföldön foglalkoztatottak nem rendelkeznek semmilyen biztosítással külföldi tartózkodásuk idején. Az új törvényt úgy állították össze, hogy eleget tegyen a munkaerőpiac követelményeinek, ugyanakkor a minisztérium és az illetékes felügyelőségek követni tudják, hány állampolgár tartózkodik külföldön és milyen feltételek mellett, hogy ennek megfelelően tudjon reagálni.

A munkaperek békés úton történő megoldását szabályzó törvény felismeri most már az individuális és a kollektív munkapereket is, vagyis a munkaperekben lehetőség nyílik az individuális ügylezárásra is.

A legutóbbi adatok alapján 2005 és 2016 között 14 192 munkaper indult, de ezek közül csupán 5118 individuális és 126 kollektív munkapert sikerült békés úton lezárni. A tervek szerint ezt az arányt javítják majd a törvényben módosított előírások.

TÖRTÉNELMI EMLÉK KARBANTARTÁSA

Három napig tartó vita után a háborús emlékművekről szóló törvényről, amire megközelítőleg 580 módosítási indítványt adtak át a parlamenti képviselők, egy módosítási indítvány jóváhagyása nélkül, tegnap megszavazták a törvényt. Ez a törvény pontosan definiálja, milyen kötelezettségei vannak a minisztériumnak az emlékművek megőrzésében, illetve azoknak az önkormányzatoknak, ahol az emlékművek megtalálhatók. Vagyis az önkormányzatok az illetékes minisztérium jóváhagyásával áthelyezhetik, eltávolíthatják a háborús emlékműveket.

Ennek a törvénynek a hatályba lépésével a harcosok temetőinek fenntartásáról és karbantartásáról szóló törvény, a Jugoszlávia szövetséges hadseregei és más hadseregek tagjai sírjainak megjelöléséről és karbantartásáról szóló törvény, illetve a külföldön harcolók sírjainak gondozásával foglalkozó törvény érvénye megszűnik.