Talán az elmúlt évtizedek megváltozott értékrendjében kell keresni vagy talán a társadalom mélyebb rétegeiben lakozik a válasz, de pontosan nehéz definiálni, hogy miért hiszik azt sokan, hogy nagy vagyont, mesés gazdagságot csak törvénytelen úton lehet szerezni és birtokolni. Induljunk ki abból, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a mai világban gazdagnak lenni úgy is lehet, hogy az illető nem csalt, lopott, nem élt vissza a saját vagy közeli ismerősei, rokonai hivatali helyzetével, hanem úgymond legálisan tett szert nagy vagyonra. Természetesen attól is eltekintünk, hogy egyesek a nagy vagyont megörökölték. Számos befektető és olyan üzletember van a világon, aki valóban legális úton, rátermettségével, jó helyzetfelismeréssel gazdagodott meg.
A Visual Capitalist összeszedte a milliomosokra legjellemzőbb szokásokat, melyek nagy valószínűséggel sokban hozzájárultak az üzleti sikereikhez. A megkérdezettek 92 százaléka úgy véli, vagyonát nem a szerencsének köszönheti. Még többen, 94 százalékuk folyamatosan figyelemmel kíséri a világon történő eseményeket, főképp a pénzügyi híreket. Érdekes tényként tekinthetünk arra, hogy a milliomosok 86 százaléka magánál okosabb, sikerorientált emberekkel veszi körül magát. Csak 7 százalék válaszolta, hogy imádja a munkáját, de több mint 80 százalékuk azt mondta, szereti, amit csinál. A gazdagok jelentős százaléka szerint az emberi kapcsolatok elengedhetetlenek a pénzügyi sikerhez. Érdekességként a reprezentatív felmérésből az is kiderült, hogy a milliomosok 76 százaléka naponta legkevesebb 30 percet testedzéssel tölt, tehát a jó fizikai kondíciónak is lehet szerepe, 79 százalékuk pedig rendszeresen olvas oktatási célú és karrierhez kapcsolódó anyagokat.
Egyre többen vannak
Az idei felmérések csak most vagy majd ezután készülnek, de már tavaly rekordszámú, 16,5 millió dollármilliomos volt a világon. A legtöbben még mindig Észak-Amerikában és Európában élnek, de a leggyorsabban Ázsiában növekszik a számuk. Ez is csak azt a tézist igazolja, hogy a világ gazdasági fejlődésének súlypontja Ázsiába tevődik át. 2010-ben még „csak” 10,2 millióan voltak, összvagyonuk akkor 42,7 milliárd dollárt tett ki, a tavalyi 16,5 milliónak pedig 70,2 milliárdja volt már. A trend azt mutatja, számuk és vagyonuk is kb. tíz év alatt megkétszereződik. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a következő évtized is hasonló lesz a mögöttünk lévőhöz.
A vagyonosodás, a tartós értéknövekedés mögött a jó gazdasági helyzet és a tőzsdék állnak. A milliomosok továbbra is szépen profitálnak abból, hogy a rendkívül alacsony, nullához közelítő kamatok miatt gyorsan emelkedtek az ingatlanárak és a részvényárfolyamok is. Sok esetben ugyanaz az ingatlan annyival többet ér ma már, hogy valaki ezért lett milliomos. A gazdag emberek 90 százaléka „közönséges milliomos”, ami azt jelenti, hogy egy- és ötmillió dollár közötti vagyonnal rendelkezik. Kicsivel kevesebb mint tizedük mondhat magáénak 5–30 milliót érő vagyont. Csupán a milliomosok 1 százalékának van ennél is több pénze, közöttük vannak a milliárdosok is, akiknek a száma tavaly 11 százalékkal, vagyonuk pedig 12 százalékkal nőtt. Az USA-ban, Japánban, Németországban és Kínában él a milliomosok kétharmada. Amerikában 5,29 millió, Japánban 3,16, Németországban 1,27, Kínában 1,26 millióan vannak.
Gondolkodnak
Ha azt kutatjuk, mi most a nagy biznisz, ne számítsunk valami eget rengető innovációkra vagy különleges dolgokra. A milliomosok vagyonuk 31 százalékát részvényekben, 17 százalékát ingatlanban, 27 százalékát pénzügyi befektetésekben tartják. Új lehetőségnek számít a kriptovalutákba történő befektetés. A milliomosoknak csaknem a 30 százaléka érdeklődik is ez iránt. Nehéz azonban erről azt mondani, hogy komoly érdeklődést jelent-e, vagy épp az ellenkezőjét. Viszont közös ismérvük, hogy általában több lábon állnak. A legtöbbjük kockázatosnak véli az egyetlen jövedelmi forrásra való hagyatkozást. Egy átlagos milliomosnak általában hét különböző jövedelemforrása van. A fizetésén kívül osztalékot, tőkenyereséget, ingatlan utáni bérleti díjat, kölcsönadásból eredő kamatot, szabadalmi vagy jogdíj utáni járadékot zsebelhet be.
A milliomosok többsége úgy véli, hogy az emberek legnagyobb baja, hogy sokukat nem tanították meg gondolkodni az iskolában. Közös jellemzőjük ugyanis, hogy egy-egy problémát több szempontból is képesek megvizsgálni. A gazdagok a tapasztalatok szerint minden nap néhány percig nem tesznek mást mint ülnek és gondolkodnak, mert erős hajlam van bennük, hogy rájöjjenek dolgokra, új megoldásokat fedezzenek fel, megváltoztassanak már létező, de esetleg nem megfelelően működő struktúrákat.
