Augusztusban járt volna le a Görögországnak 2015-ben jóváhagyott utolsó, vagyis a harmadik nemzetközi hitelprogram, de már nem lehet igénybe venni az általa biztosított segítséget, illetve kilátásba helyezett 86 milliárd eurós keretösszeg maradékát. A csomaghoz a hitelt biztosító euróövezeti országok ugyanis a minap elzárták a csapot.
Úgy ítélték meg, hogy Athén immár a saját lábán is meg tud állni, ezért neki is jobb, ha megszabadul a külső gyámkodástól. A görög kormány nem is bánja a döntést, mert nyolc évig szorult hitelre, hogy életben tartsa az államot, s elkerülje a teljes csődöt. (Összesen 275 milliárd – egyszer majd visszafizetendő – euróhoz jutott az EU és a Nemzetközi Valutaalap jóvoltából.).
Tüntetés a megszorítások ellen évekkel ezelőtt Athénban (fotó: Beta/AP)
A pénzért cserébe rengeteg költségvetési megszorítást, népszerűtlen intézkedést kellett bevezetni, amelyeknek a megvalósítása csak nagy nehézségek árán sikerült, és súlyos társadalmi megrázkódtatásokat okozott. A keserves esztendőkben többször is felmerült annak lehetősége is, hogy Brüsszel kiközösíti Görögországot az euróövezetből, de még az EU-ból is.
A gazdaság is rettenetesen megszenvedte az elmúlt nyolc évet. A növekedés leállt, sőt a gazdaság teljesítménye az eltelt időszakban csaknem egyharmaddal visszaesett a krízis előtti szinthez képest.
Az utóbbi időben azonban már kedvező változások is történtek. Ezekkel azonban nem szűnt meg minden probléma, mégis úgy tűnik, hogy Görögország immár egyedül is kezelni tudja a kihívásokat. Sőt az eurózóna 19 tagországának pénzügyminiszterei ebben biztosak is. Ezért is zárták le idő előtt a harmadik segélyprogramot.
Athén történelmi jelentőségűnek tartja a változást, amely erősítheti a befektetők bizalmát Görögország iránt. A kormány meg van győződve, hogy a kilátásba helyezett intézkedésekkel, reformokkal képes lesz fokozatosan lefaragni a jelenleg még a bruttó hazai össztermék (GDP) csaknem 181 százalékán álló óriási államadósságot. A görög vezetés ugyanakkor arra számít, hogy az ország ezentúl (szükség esetén) képes lesz a nemzetközi piacokon hitelt biztosítani magának, államkötvények értékesítéséből.
A három legfontosabb globális hitelminősítő, a Standard & Poor’s, a Fitchs Ratings és a Moody’s már az év elején kedvezőnek, hatékonynak és a várakozásoknál is sikeresebbnek ítélte a görög kormány kiigazítási programját, amiért jó pontokat adtak az országnak.
Euklidesz Cakalotosz görög pénzügyminiszter is elégedett, ráadásul úgy véli: a harmadik mentőcsomag idő előtti „leragasztása” a válság végét jelzi.
Az euróövezeti tagállamok ezzel nem fordultak el Görögországtól, sőt a legutóbbi döntésükkel további segítséget is nyújtottak neki: megkönnyítették felhalmozódott adóssága rendezésének feltételeit, a korábbi hitelek (többségének már jelenleg is az évszázad közepéig nyúló) visszafizetési határidejét pedig tíz évvel meghosszabbították.
Egyéb gesztust is tettek: a harmadik mentőcsomagból még egy utolsó – 15 milliárd eurós – részletet is jóváhagytak Athén számára. A remények szerint az összegből egészen 2020 nyaráig fedezni lehet az állam pénzügyi szükségleteit.
