2024. március 29., péntek

Néha kihagy a sorompó

Életveszélyes hétköznapok Nagybecskereken

A felvételünkön látható nagybecskereki jelenet máshol akár tömegkatasztrófát sejtetne, szerencsére nálunk más a helyzet. Ugyanis a dízelmotoros (orosz) szerelvény óvatosan közlekedik, az útkereszteződéseknél pedig megáll, hogy az autósokkal közösen eldöntsék, kinek van elsőbbsége.

A vasúti váltókat ma is kézzel kezelik, akárcsak a sorompókat (Fotó: Kecskés István)

A vasúti váltókat ma is kézzel kezelik, akárcsak a sorompókat (Fotó: Kecskés István)

A sorompót ugyanis nem mindig eresztik le. Bánátban sokan azt remélték, hogy ugrásszerűen megnövekszik majd a vasúton utazók száma. Egyrészt azért, mert az orosz szerelvények kényelmesebbek, másrészt, a pénztelenségben a Nagybecskerekre, illetve az innen Belgrádba mindennap utazó diákok vagy munkások számára nem mellékes az, hogy mennyit költenek az utazásra. Viszont az sem lényegtelen, hogy mennyi időt töltenek az úton. Ilyen körülmények között az választja a vonatot, aki ráér.

Mint ismeretes, Vajdaságnak volt a XIX. században a legsűrűbb vasúti hálózata Európában. A statisztika szerint abban az időben ezer lakosra kilenc kilométernyi vasútvonal jutott. A Nagykikinda és Nagybecskerek közötti, 70 kilométeres szakaszon az első gőzmozdony (130 évvel ezelőtt) 30–50 km-s sebességgel haladt. A bánáti vasúti szerelvények átlagos sebessége napjainkban 30–80 km. A vasúti váltókat ma is kézzel kezelik, akárcsak a sorompókat.

Mindettől függetlenül, az illetékesek ígérete szerint szeptember 1-jén visszaállítják a közlekedést Nagybecskerek és Újvidék között. Legalábbis ezt ígérik a Szerbiai Vasutak közvállalatban. Folyamatban van a vasúti hálózatnak a felújítása, és ha az befejeződik, akkor az orosz szerelvények elkezdik az utas- és a teherszállítást is.

A Nagybecskerek és Újvidék közötti vasúti közlekedés újraindításával javul majd Újvidék és Temesvár összeköttetése. Mindkét város 2021-ben Európa kulturális fővárosa lesz.