Az Európai Unió Miniszterek Tanácsának Szerbiáról szóló dokumentuma, melybe még elfogadása előtt betekintést nyertek a hírügynökségek, dicsérettel illeti az országot az integráció útján elért eredményekért, ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a csatlakozási folyamat sebességét elsősorban a jogállamiság fejlődése és a Pristinával fennálló viszonyok normalizálásának sikere határozza majd meg igazán.
Az EU-tagállamok külügyminiszterei Luxembourgban üléseznek, ahol korábban arról is döntés született, hogy újabb tárgyalási fejezeteket nyitnak meg Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások során. A 33., a pénzügyi és költségvetési kérdésekkel, továbbá a 13., a halászattal foglalkozó fejezet megkezdését hagyták jóvá. Szerbia akár öt fejezetet is meg tudott volna nyitni, de az elemzői vélemények szerint az Unió azért döntött mégis kettő mellett, mert némi nyomást szeretne gyakorolni az országra a Koszovóval kapcsolatos nézetkülönbségek mielőbbi tartós rendezése érdekében. Hogy ez valóban fontos előfeltétel, az tegnap a Miniszterek Tanácsának megállapításaiból is kiderült, hiszen a jogállamiság mellett ezt emelték még ki sorsdöntő elvárásként. A dokumentum megállapítja, hogy a Belgrád és Pristina közötti helyzet normalizálása egy jogi értelemben kötelező érvényűnek számító egyezménnyel kulcsfontosságú Szerbiának és Koszovónak az európai közeledésében is, de a regionális stabilitás szavatolása érdekében is. A Miniszterek Tanácsa előtt heverő iratok üdvözlik a koszovói szerb községek közösségének megalapítása érdekében hosszú szünet után tett első lépéseket, majd elvárást fogalmaznak meg mindkét fél számára: konstruktívan vegyenek részt a brüsszeli párbeszéd során született eddigi megállapodás alkalmazásában, a többi között az energetika területén született egyezmény teljesítésében is.
Szerbiával kapcsolatban kiemeli a dokumentum annak fontosságát, hogy az ország további eredményeket érjen el az igazságszolgáltatás hatékonysága és függetlensége terén, a korrupcióval, szervezett bűnözéssel és pénzmosással kapcsolatos ügyekben pedig mielőbb szülessenek ítéletek, legyen mélyreható a nyomozás.
Aggodalmukat fejezik ki a jelentésben az uniós szervek a szólásszabadság helyzete miatt, megállapítják, hogy ezen a területen nem könyvelt el az ország eredményeket, s felszólítják Szerbiát arra is, hogy szavatolja a média függetlenségét, a szólásszabadság biztonságos gyakorlásának feltételeit. Többet kell tennie az államnak az újságírók elleni támadások eseteinek feltárása érdekében is.
A Miniszterek Tanácsa felhívja az ország figyelmét arra is, hogy külpolitikáját fokozatosan igazítsa az uniós külpolitika mércéihez, javítson a jelenleg tapasztalható kilengéseken. Ugyanez érvényes az ország vízumpolitikájára is. A jelentés kedvezően értékeli az ország gazdasági eredményeit, további lehetőségeket lát az üzleti légkör javítására, az államadósság csökkentésére, és az állami kézben levő vállalatok magánosítására szólít fel.
A hétfő esti kormányközi konferenciát követően Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter úgy fogalmazott: az eredményekből látszik Szerbia elszántsága az uniós közeledésre és elsősorban a polgárok életszínvonalának a növelésére. Az Uniónak, szerinte, bátorítania kell Szerbiát a megkezdett úton: a legkönnyebb negatív kritikát kifejteni, de minden egyes apró lépés rendkívül jelentős lépésnek számít a tartós megoldás felé – fogalmazott.
