A béke az egyetlen járható út – állapította meg tegnap este Brüsszelben Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi koszovói államfő a Belgrád–Pristina-párbeszéd keretében megtartott találkozón. Mint arról Vučić a sajtónak nyilatkozva beszámolt, pristinai kollégájával őszintén beszélgettek, számos téma tárgyalóasztalra került, és egyetértettek abban, hogy a nyitott kérdéseket csakis a kölcsönös tisztelet és a béke szellemiségében lehet megoldani, hiszen ez szavatolja a polgárok biztonságát. A szerb államfő mindehhez hozzátette, hogy a nyitott kérdésekre nem jelenthet megoldást egy, a Vihar hadművelethez hasonló katonai akció. A felek abban is megállapodtak, hogy a jövőben gyakrabban találkoznak.
Aleksandar Vučić, Federica Mogherini és Hashim Thaçi a vasárnapi brüsszeli tárgyaláson (Fotó: Beta)
– Az Európai Unió képviselői is gyakrabban ellátogatnak majd Belgrádba, de mi is Brüsszelbe. Az EU képviselői a mai találkozón rendkívül éretten léptek fel, igyekeztek észszerűen alakítani a párbeszéd jövőjét – fogalmazott Vučić.
Az államfő a folytatásban kilátásba helyezte, hogy hamarosan a közszolgálati adó stúdiójából szól a néphez, de egyelőre nem tudni, hogy erre mikor kerül sor.
– Kérdések és válaszok nélkül kívánok a néphez szólni, közvetlenül a kamerákba. Akkor, amikor úgy mérem fel, hogy képesek leszünk kieszközölni a kompromisszumra támaszkodó megoldást. Erről a megoldásról a népnek kell kifejtenie a véleményét. Senkinek nem kell attól tartania, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolása során kizárjuk a döntéshozatalból a népet. A kompromisszumra épülő megoldás fontos Szerbia számára, hiszen ma semmink sincsen. Ezt a semmit 1999-ben, 2004-ben és 2008-ban kaptuk, majd 2010-ben és 2011-ben mi magunk erősítettük meg. Most azért küzdünk, hogy a semmi helyett legyen valamink. Szerbia politikájának felelősségteljesebbnek kell lennie a kilencvenes vagy a kétezres évek politikájától. Meg kell őriznünk népünk szülőföldjét, de nem engedhetjük meg, hogy megismétlődjenek a múltbéli tragédiák. Súlyos tárgyalásokat kell folytatniuk azoknak, akiket a nép választott meg – taglalta Vučić.
AZ EU BIZAKODIK
Elégedett a tegnapi találkozóval Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Egyik fél helyzete sem volt egyszerű, bonyolult kérdések szerepeltek tárgyalóasztalon, ugyanakkor az egyeztetés hangneme bizakodásra ad okot – értékelte az uniós politikus.
Cameron Munter, a Kelet-Nyugat Intézet elnöke, az Amerikai Egyesült Államok volt belgrádi nagykövete szintén úgy értékeli, hogy a feleknek sikerült kimozdítaniuk a párbeszédet a holtpontról. Aleksandar Vučić és Hashim Thaçi is képes a dialógusra, mindkét politikai vezető bölcs, ugyanúgy, mint az általuk képviselt nemzetek– fejtette ki Munter.
– Ha Aleksandar Vučićnak és Hashim Thaçinak sikerül közös nevezőre jutni a konkrét kérdések tekintetében, akkor ez a hosszú távú megoldás kapcsán is sikerülhet. Nem az a kérdés, hogy melyik politikus készült fel jobban a párbeszédre, hanem az, hogy képesek-e közös nevezőre jutni. Hiszem, hogy Vučić és Thaçi pragmatikus politikusok, így bármilyen téma kapcsán képesek lesznek megállapodni egymással – fejtette ki Munter, aki szerint az USA-nak támogatni kell a párbeszédet, ugyanakkor ez a folyamat elsősorban a térség döntéshozóitól függ. Nem az USA-nak kell megmondania, hogy miként döntsenek, vagy mit tegyenek a párbeszédben résztvevő felek, az USA esetleg csak segíthet azoknak a dolgoknak az előbbre vitelében, amiket a felek is fontosnak tartanak – nyomatékosította.
MÉLYEN A KANYONBAN
Ivica Dačić külügyminiszter egyetért azokkal a megállapításokkal, hogy a Szerbia és a Koszovó közötti hosszú távú és fenntartható megállapodásnak kizárólag a kompromisszumra szabad támaszkodnia. Hosszú távú megoldás nélkül minden elveszik – fűzte hozzá Dačić, aki szerint a felek álláspontja továbbra is igencsak eltér egymástól, azzal viszont tisztában vannak, hogy az átfogó megoldást nem odázhatják el. Szerbia annyit vár el Koszovótól, hogy elfogadja a tényt: a koszovói kérdés még nincs megoldva – szögezte le a politikus.
Ha a párbeszédet egy kanyonhoz hasonlítanánk, azt lehetne mondani, hogy a felek most érkeztek el a legszűkebb pontjáig – értékelte Radomir Diklić, Szerbia volt párizsi és brüsszeli nagykövete. A diplomata már azt is kiemelkedő eredménynek tartja, hogy a felek több hónapos kihagyás után ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Diklić hiszi, hogy az EU vezető politikusai továbbra is nyomást gyakorolnak Pristinára a koszovói szerb községek közössége megalakításának tekintetében. Ha Pristina augusztus elején valóban lehetővé teszi a közösség megalakítását, akkor azt követően Szerbiának kell engedményeket tennie, méghozzá az energetika területén – tette hozzá Diklić.
