Luigi Di Maio kormányfőhelyettes arra figyelmeztetett, Macron azt kockáztatja, hogy országát Olaszország első számú ellenségévé teszi a migrációs kérdésekben. Az olasz politikusok arra reagáltak, hogy Emmanuel Macron francia elnök azt mondta: az Európába irányuló bevándorlási hullám mérete csökkent az utóbbi évekhez képest. Di Maio szerint a francia államfő szavai arról tanúskodnak, hogy elszakadt a valóságtól. "Olaszország valódi migrációs válsággal néz szembe, és ez részben azért van, mert Franciaország visszafordítja az embereket a határon. Macron azt kockáztatja, hogy országát Olaszország első számú ellenségévé teszi e vészhelyzet területén" - írta a Facebook-oldalán a kormányfőhelyettes.
Macron korábban azt állította, hogy az európai együttműködésnek köszönhetően nyolcvan százalékkal vissza sikerült szorítani a beáramlást, a jelenlegi problémák gyökerét pedig a migránsok Európán belüli "másodlagos" mozgásában kell keresni. Közölte azt is, hogy Olaszországra nem nehezedik akkora migrációs nyomás, mint tavaly, Európa pedig nem ugyanakkora méretű válsággal néz szembe, mint még 2015-ben. Kijelentette: a válság, amellyel Európa jelenleg szembenéz, politikai jellegű.
Matteo Salvini, aki kormányfőhelyettesi tisztséget is betölt, válaszul közölte: országába 650 ezer bevándorló érkezett tengeri úton az elmúlt négy évben, 430 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, és mintegy 170 ezer "állítólagos menekültnek" adnak otthont, ami már mintegy 5 milliárd euróba került (1 euró 326 forint). Salvini szerint "ha az arrogáns Macron elnök azt hiszi, hogy ez nem probléma, meghívjuk annak érdekében, hogy befejezze a sértegetést, és helyette kézzelfogható nagylelkűségnek adja jelét Franciaország számos kikötőjének megnyitásával, valamint gyerekek, férfiak és nők beengedésével Ventimiglián keresztül". A délnyugat-olaszországi Ventimiglia tengerparti város a francia határ közelében fekszik. Salvini heves bírálatát azzal folytatta: ha az arrogáns franciák azt hiszik, hogy Olaszországot menekülttáborrá alakítják egész Európa számára, nagyon tévednek.
Az olasz belügyminiszter, aki éppen szombaton közölte, hogy a civil mentőhajók felejtsék el, hogy migránsokkal a fedélzetükön kiköthetnek Olaszország kikötőiben, már korábban is élesen bírálta a francia vezetést. Korábban a 629 embert a fedélzetén szállító Aquarius segélyszervezeti mentőhajó nyomán vágott vissza a francia bírálatokra. A belügyminiszter ugyanis nem engedte kikötni a mentőhajót, amit Párizs elítélt és segítséget ajánlott fel a menekülteket befogadó Spanyolországnak. Akkor a franciák "képmutatását" kritizálta az olasz belügyminiszter.
Az olasz-francia diplomáciai vitára éppen az informális brüsszeli mini-csúcstalálkozó előtt került sor. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnapra informális migrációs és menekültügyi munkaértekezletet hívott össze Brüsszelbe, hogy "európai megoldásokat" keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő rendes csúcstalálkozója előtt. A minicsúcson legkevesebb 16 EU-tagország állam- és kormányfői tanácskoznak egy ilyen lehetséges európai megoldásról. A számos más nehéz kérdést is felölelő csütörtöki EU-csúcs legfontosabb és legmegosztóbb témája a migrációs és menekültpolitika lesz. Brüsszelben egyelőre kevés esélyt látnak arra, hogy a tagállami vezetőknek sikerül kompromisszumra jutniuk az úgynevezett dublini menekültügyi rendszer reformjának kérdéséről.
