Az Egyetemisták migrációja elnevezésű felmérés egyik lesújtó eredménye az, hogy a szerbiai egyetemisták 30 százaléka tervezi a diplomaszerzést követően külföldön keresni a boldogulást, míg ezeknek a fiataloknak a 25 százaléka már most biztos abban, hogy külföldre költözik, nyilatkozta Slavica Đukić-Dejanović, népesedéspolitikával megbízott tárca nélküli miniszter.
Amellett, hogy Szerbia lakossága egyre inkább elöregszik és az effajta migrációkkal a megmaradás kérdése is felmerül, a képzett, tanult fiatalok külföldre költözése gazdasági, munkaerő-piaci, kulturális, intellektuális téren is veszteséget jelent, hangzott el a népesedéspolitikával foglalkozó minisztérium sajtótájékoztatóján.
Slavica Đukić Dejanović, ismertetve a minisztériuma által decemberben az egyetemi hallgatók körében végzett felmérés eredményeit, rámutatott, e fiatalok körében kétfajta migráció figyelhető meg. Egyrészt a kisebb településekről a fiatalok az egyetemi tanulmányaik folytatása érdekében a nagyobb városok felé migrálnak. Többségük nem is kíván a tanulmányok befejezése után visszatérni saját szülőfalujába, szülővárosába, ugyanis, mint arra a fiatalok rámutattak, a nagyobb városban könnyebben jutnak munkához és az életszínvonal is magasabb.
A másik fajta migrációt pedig a külföldön való boldogulás utáni vágy váltja ki, és a felmérés szerint minden negyedik egyetemi hallgató külföldön képzeli el a jövőjét, amit a szülők nagy hányada, mintegy 90 százaléka támogat. A külföldre költözésben gondolkodók 70 százaléka már rendelkezik külföldön élő rokonnal, aki segítene a fiatalok boldogulásában.
A tárca nélküli miniszter rámutatott ugyanakkor, hogy bár az egyetemi hallgatók közül többen is kiemelték, hogy bizonyos feltételek mellett, vagyis amennyiben a saját végzettségük szerint el tudnak helyezkedni, illetve ha növekedik majd az életszínvonal, valamint rendezni tudják a lakásgondjaikat, Szerbiában maradnának. Aggasztónak nevezte ugyanakkor, hogy az egyetemi hallgatók egynegyede nem nevezett meg semmit, ami Szerbiában tarthatná őt, vagyis ezek a fiatalok meghozták már a végső döntést, hogy az életüket külföldön folytatják majd.
Elmondta ugyanakkor, hogy a felmérést annak érdekében végezték el, hogy olyan körülményeket teremtsenek, amelyek a fiatalokat itt tartanák az országban. A felmérésbe összesen mintegy 11 ezer hallgatót kapcsoltak be, 10 244 hallgatót az állami egyetemekről. Mint kiderült, a külföld felé kacsingató fiatalok többsége Németországot nevezte meg álomországként, nem úgy az IT-vel foglalkozó fiatalok, akik a tengerentúlon, az Amerikai Egyesült Államokban képzelik el karrierjük kibontakozását. A technológia mellett az egészségügyi szakokon tanuló fiatalok körében tűnik a legnépszerűbbnek a külföldön való boldogulás.
Slavica Đukić Dejanović kiemelte, 28,5 az átlagéletkora azoknak, akik elhagyják Szerbiát, és 25 százalékuk magas szintű képzettséggel rendelkezik. Kihangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem sajnálkozhatunk ezek felett az adatok felett, hanem aktív hozzáállást kell tanúsítania az állami szerveknek, hogy ilyen tények mellett megkeressék azokat a módokat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a tendenciát megfékezzék. Hozzátette, ehhez hozzátartozik az aktívabb kapcsolat kialakítása a külföldön tevékenykedő intellektuális közösséggel.
