A polgárok és a civil szervezetek hajlandók segédkezni egy cselekvési terv kidolgozásában, amely lehetővé tenné számukra a részvételt a vagyonadóból befolyó összeg elosztásában. Ez vonható le a város közigazgatási hivatalában tartott véleménycseréből.
Az összejövetelre a vagyonadó reformját célzó program keretében került sor, amit Szerbia 45 helyi önkormányzatában svájci támogatással valósítanak meg. A tanácskozáson a városi közigazgatás képviselői mellett véleményüket elmondhatták a civil szervezetek, a helyi közösségek és a magánemberek is.
A cselekvési terv kidolgozását egy hattagú bizottságra bízták, amelynek élén Sava Dojić pénzügyeket vezető városi tanácsos áll. Elhangzott, hogy a vagyonadó pontos kivetése érdekében 17 összeíró járja a várost és dolgozik az ingatlanok feltérképezésén. Azt is megtudhattuk, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan növekedett a vagyonadó részaránya a város költségvetésében, egy évtized alatt meghétszereződött. A vagyonadó reformjának célja, hogy minden polgár adót fizessen azért, amit birtokol, és ebben ne legyen különbség a polgárok között. Másfelől, hogy az adóból befolyt összeget olyan célokra fordítsák, amelyek elsőbbséget élveznek a polgárok igényei között.
A cselekvési terv célja, hogy a polgárok és a gazdaság részt vegyen az eszközfelhasználást érintő döntéshozatalban, élénkítve ezáltal a döntéshozás felelősségét és javítva a közszolgáltatások minőségét. A tervben külön hangsúlyt kap az egymás iránti felelősség erősítése a helyi önkormányzat és az adófizető polgárok között, valamint a folyamatos párbeszéd ösztönzése és felpezsdítése.
A közigazgatási hivatal szerint a zombori polgárok lelkiismeretes adófizetők, a magánszemélyek vagyonára kivetett adót 90 százalékuk befizeti. Ugyanakkor az összeírók terepi munkájából kiderül, hogy többen nem jelentették be adóköteles ingatlanjukat.
Sava Dojić közölte, hogy a város három évvel ezelőtt bevezette a polgárok részvételét a költségvetés tervezésébe, ezáltal a polgárok közérdekű projektumokra tehetnek javaslatot. Ennek alapján először Őrszállás központját, majd egy népszerű kirándulóhelyet rendeztek, az idén pedig fölújítják a kerényi óvoda épületét.
A Psihozon Egyesület már kész tervvel rukkolt elő: egy olyan helyiségre lenne szükség, ahol az érzékeny csoportokhoz tartozók, így például a lelki zavarokkal küzdők, vagy a börtönből szabadultak lelki és egyéb segélyért fordulhatnának. A sztapári Közművelődési Közösség és az őrszállási Udahni život Egyesület képviselői a civil szervezetek projektumai finanszírozásának folyamatossága érdekében szálltak síkra, valamint a rurális fejlesztés szükségességét hangsúlyozták. A kezdeményezést üdvözölve a katonai nyugdíjasok egyesülete, és szorgalmazta a kiválasztott projektumok megvalósításának felügyeletét. A Zombori Edukációs Központ képviselője beszámolt arról, hogy hat más egyesülettel kezdeményezte a Polgárok Egyesületeinek Szövetsége elnevezésű ernyőszervezet létrehozását. Ez a szervezet felgyorsítaná az egyesületek közti információcserét, ezáltal a tagszervezetek szervezési és műszaki támogatását is biztosítaná. Az ernyőszervezet kezdeményező bizottsága előkészítette a statútum tervezetét, amiről a minap tartott első, szélesebb körű konzultáción mintegy harminc egyesület képviselője vett részt a helyi önkormányzat képviselőivel együtt.
Az alakuló közgyűlésre szeptemberben kerül sor.
