2024. március 29., péntek

Hetedszer módosították az alaptörvényt

A magyar parlament elfogadta a „Stop Soros” törvénycsomagot

Az Országgyűlés ma elfogadta az alaptörvény hetedik módosítását. Az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be – rögzítették az alkotmányban. Az ezt követő szavazáson a honatyák megszavazták az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomagot, amelynek a passzusai alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.

Szavaznak a „Stop Soros” törvénycsomagról (Fotó: MTI)

Szavaznak a „Stop Soros” törvénycsomagról (Fotó: MTI)

A részben kétharmados többséget igénylő „Stop Soros” esetében a kormánypártok képviselői mellett az ellenzéki Jobbik frakció is megszavazta a törvénycsomagot. Az MSZP és a Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak, az LMP és DK képviselői jelen voltak ugyan a parlament padsoraiban, de nem nyomtak gombot. A „Stop Soros” minősített részét 160 igen, 18 nem, 0 tartózkodás mellett, az egyszerű többséget igénylő részeit pedig 159 igen, 19 nem, 0 tartózkodás mellett fogadta el. Mindkét esetben 21 képviselő nem szavazott.

Az alaptörvény hetedik módosítását 159 igen, 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament. A módosításra igennel szavazott a Fidesz és a KDNP frakciója mellett a Jobbik, valamint Dúró Dóra független országgyűlési képviselő és Ritter Imre nemzetiségi képviselő.

Nemmel voksolt az LMP-ből való kilépését frissen bejelentő Hadházy Ákos és a Párbeszéd-frakció négy tagja. Az MSZP és az LMP előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, a DK-s képviselők sem nyomtak gombot.

MAGYARORSZÁGRA IDEGEN NÉPESSÉG NEM TELEPÍTHETŐ

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott alaptörvény-módosítással az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme.

Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakorlás alkotmányban rögzített szövege. Az újdonság az, hogy a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell lennie az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be – rögzítették.

Szerepel ezentúl az alaptörvény szövegében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező idegen állampolgár Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A hatályos szöveghez hasonlóan meghatározták, ki jogosult Magyarországon menedékjogra: azok a nem magyar állampolgárok, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

A kijelzőn az alaptörvény-módosításról szóló szavazás eredménye látható (Fotó: MTI)

A kijelzőn az alaptörvény-módosításról szóló szavazás eredménye látható (Fotó: MTI)

Eddig nem szerepelt az alaptörvényben az, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma. Az alkotmány szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Az alaptörvény hatályos szövege lehetővé teszi, hogy törvény vagy helyi önkormányzat a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű közterületi tartózkodást. A mostani módosítással – október 15-től – megtiltották a közterületen való életvitelszerű tartózkodást.

Ebben a cikkben is rögzítik az otthon jogi védelmét azzal, hogy Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenkinek biztosítsa.

Az alkotmánymódosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást. Míg a rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben, legfőbb szervük a Kúria, addig a közigazgatási bíróságok közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben határoznak. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

Az Országos Bírósági Hivatalnak és az Országos Bírói Tanácsnak csak a rendes bíróságok felett lesz hatásköre. A bírósági jogalkalmazással kapcsolatban rögzítették az alkotmányban, hogy a jogszabályok céljának megállapításakor elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ez a rendelkezés január 1-jétől lép hatályba.

A rendőrség alaptörvényben rögzített feladatává vált, hogy részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.

Az alaptörvény-módosítás – egyes kivételektől eltekintve – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

BŰNTÉNY AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS ELŐSEGÍTÉSE, TÁMOGATÁSA

A Stop Soros Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztése, amely kétharmados támogatást igénylő részeket is tartalmaz.

Az új Btk.-paragrafus szerint a jogellenes bevándorlás elősegítését, támogatását az követi el, aki szervező tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve ott, ahonnan – vagy amely országon keresztül – érkezik. A szervező tevékenység irányulhat arra is, hogy tartózkodási jogcímet szerezzenek jogellenesen belépőknek. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, ezek a tettek vétség miatt elzárással büntetendők.

Aki viszont ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy kell szankcionálni azt, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzésért, több embernek segítséget nyújtva vagy a 8 kilométeres határzónában követi el.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.

A Btk. alapján szervező tevékenységnek minősül különösen, ha valaki határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt, vagy ilyenre megbízást ad, továbbá ha hálózatot épít vagy működtet.

Az elkövetőkkel szemben kitiltásnak is helye van.

Módosult a menedékjogi törvény is, amelynek értelmében ezentúl nem lehet elfogadni annak a menedékkérelmét, aki Magyarországra olyan országon keresztül érkezik, ahol nincs kitéve üldözésnek, súlyos sérelem veszélyének, vagy ha az az ország, amelyen keresztül utazott, megfelelő védelmet biztosított vagy biztosított volna, ha a kérelmező ilyen igénnyel él.

Emellett a menedékjogi törvény több passzusát is sarkalatosnak minősítették.

A „Stop Soros” változtatott továbbá az államhatárról szóló törvényen, amely így kimondja: azok, akik határvédelemmel és államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt eljárás alatt állnak, nem tartózkodhatnak a határvonaltól számított 8 kilométeres sávban. Azokra viszont nem vonatkozik a tilalom, akik a módosítást megelőzően legalább öt éve lakcímmel rendelkeznek a 8 kilométeres övezetben.

Akik az államhatártörvény új szabályait megszegik, szabálysértést követnek el – rögzíti a módosított szabálysértési törvény.

A jogszabálycsomag kiegészítette a rendőrségről szóló törvényt is egyrészt azzal a meghatározással, hogy a rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. Másrészt része lett a törvénynek a határbiztosítási távoltartás intézménye annak érdekében, hogy a schengeni határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 kilométeres sávon belülre ne léphessenek olyanok – illetve a rendőrség eltávolíthassa onnan őket –, akikkel szemben a határzár tiltott átlépése, megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, embercsempészés, jogellenes tartózkodás elősegítése vagy jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.

A törvénycsomag a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.