2024. március 28., csütörtök

Új balkáni migrációs útvonal van kialakulóban

Németország és Ausztria rendőröket küld Albániába a határvédelem megerősítésére – Sebastian Kurz: Létre kell hozni az illegális migráció ellen harcolni akarók tengelyét

Németország és Ausztria rendőröket küld Albániába a határvédelem megerősítésére – jelentette be Horst Seehofer német belügyminiszter és Sebastian Kurz osztrák kancellár ma Berlinben.

Sebastian Kurz és Horst Seehofer (Fotó: Beta/AP)

Sebastian Kurz és Horst Seehofer (Fotó: Beta/AP)

Horst Seehofer kiemelte, hogy Albánia egyre inkább a migráció „alternatív útvonala”, ezért segíteni kell a helyi hatóságoknak.

Sebastian Kurz azt mondta, hogy a balkáni migrációs útvonalat ugyan sikerült lezárni a 2015-ben elmélyült válság idején, de ismét növekedik az érkezők száma Görögországban, és új fejlemények mutatkoznak az albán útvonal mentén. „Fontos, hogy ne várjunk a katasztrófa bekövetkeztéig, mint 2015-ben, hanem idejében megtegyük az ellenlépéseket”, ezért Ausztria is támogatja rendőrökkel Albániát – mondta.

A júliusban kezdődő osztrák soros uniós elnökség programjáról elmondta, hogy meg kell erősíteni a Frontexet. Az EU-s határ- és partvédelmi ügynökségnek nagyobb személyzettel és több pénzzel kell rendelkeznie, mindenekelőtt pedig szélesebb jogkörrel.

A Frontex munkatársainak több lehetőséget kell adni arra, hogy fellépjenek az embercsempészekkel szemben, együttműködjenek EU-n kívüli, harmadik országokkal és megakadályozzák az embercsempészek hajóinak elindulását. A szervezet fejlesztésében és felhatalmazása, mandátuma bővítésében előre kell lépni az osztrák soros uniós elnökség idején, főleg a tagállami vezetők szeptemberi találkozóján – mondta Sebastian Kurz.

Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja az osztrák törekvéseket. Elmondta, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter kezdeményezésére Róma, Bécs és Berlin együttműködést kezd a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és az illegális migráció területén.

Sebastian Kurz kiemelte, hogy létre kell hozni az illegális migráció ellen harcolni akarók tengelyét. Ehhez a törekvéshez kapcsolódik a három ország regionális együttműködése. Hozzátette, hogy hatalmas változás történt az illegális migráció megítélésében 2015–2016 óta, amikor még erős ellenállásba ütközött a nyitott határok politikája elleni személyes fellépése. Most már viszont rendkívül széles és nagy a külső határ védelmét a középpontba helyező osztrák álláspontot támogató országok tábora – mondta.

Migráns egy boszniai befogadóközpontban (Fotó: Beta/AP)

Migráns egy boszniai befogadóközpontban (Fotó: Beta/AP)

Horst Seehofer a tárca menekültügyi reformjavaslataival, úgynevezett mestertervével kapcsolatban elmondta, arra törekszik, hogy még ezen a héten megállapodjanak Angela Merkel kancellárral a 63 pontos terv utolsó vitatott pontjáról, arról, hogy vissza lehet-e utasítani a határon a papírok nélkül érkező menedékkérőket, valamint azokat, akiket valamely más EU-s tagországban már nyilvántartásba vettek, és azokat, akiknek menedékjogi kérelmét már elutasították Németországban, és mégis vissza akarnak térni az országba.

Az egyelőre nem nyilvános tervnek ez az eleme német sajtóértesülések szerint azt is tartalmazza, hogy a belépés megtagadása akkor kerülhet szóba, ha az adott évben érkezett menedékkérők száma meghaladja a 220 ezer főt. Ez a feltétel a koalíciós szerződésből következik, amely szerint az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell tartani a menekültügyi rendszer keretében, humanitárius okokból befogadott emberek számát.

Angela Merkel az „illegális migráció ellen harcolni akarók tengelye” kifejezéssel kapcsolatban szerdán Berlinben egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy „összeurópai megoldásra” kell törekedni. Hozzátette, hogy vannak „érkezési országok, amelyekbe sok migráns érkezik, ez jelen pillanatban különösen Olaszország, de amint tudjuk, ilyen ország Görögország is, és bizonyos mértékben Spanyolország, ezért sok ilyen együttműködési formára van szükség, nemcsak erre az egyre, hanem sok továbbira is, ha közösen akarunk választ adni az illegális migráció kérdéseire, és a legális migráció formáit is akarjuk”.

BEFOGADÓKÖZPONT A MIGRÁNSOKNAK VALAHOL EURÓPÁBAN

Sebastian Kurz az osztrák ORF köztelevíziónak interjút adva ma megerősítette, hogy Ausztria más országokkal együtt tárgyalásokat folytat azzal kapcsolatban, hogy valahol Európában, de az Európai Unió területén kívül hozzanak létre egy befogadóközpontot a migránsoknak, ahol megfelelő védelemben részesülnének, ám – mint fogalmazott – „nem kínálnák fel nekik a közép-európai jobb életet”. A részletekről nem árult el semmit, mondván, bizalmasan kezelt projektumról van szó, a kiszivárogtatás csökkentené a kivitelezhetőség esélyét. Azt sem pontosította, konkrétan kik kerülnének ezekbe a befogadóközpontokba, korábban azonban dán kollégája, Lars Løkke Rasmussen arról beszélt, hogy a közös központokat azoknak a migránsoknak szánnák, „akiknek elutasították a menekültkérelmét, vagy akiknél hiányoznak a feltételek a menekültkérelem benyújtására”.

Az utóbbi napokban Albániát emlegetik mint lehetséges országot, ahol létrejöhetne ez a befogadóközpont.

Sebastian Kurz az erre vonatkozó újságírói kérdésre azt válaszolta: „Meglátjuk.”