A duális oktatás tavaly Szerbia 40 településén mintegy 3000 diákot ölelt fel, 19 oktatási profilban, 60 iskolában, amikor a munkán keresztül való tanulásba mintegy 200 vállalat kapcsolódott be, emelte ki Mirjana Kovačević, a Szerbiai Gazdasági Kamara oktatási központjának vezetője a Munkán keresztül történő tanulás: út a lehetőségek felé elnevezésű nemzetközi tanácskozáson Belgrádban. Arra is felhívta a figyelmet, a következő tanévtől, vagyis már szeptembertől 10 új oktatási profilt kínálnak fel a tanulóknak, így megközelítőleg 600 vállalatban képezhetik magukat a középiskolai tanulók 30 különböző szakirányon.
Kovačević elmondta, bár több mint 1200 vállalat írta alá a szándéknyilatkozatot a duális oktatásba való bekapcsolódásról, ám egyelőre csupán 600-at bíráltak el pozitívan 52 községben és városban.
Elemezve az elmúlt évek adatait, rámutatott arra, hogy 2013-tól 2016-ig 900 diák vehetett részt a duális oktatásban és csupán 60 vállalat és 16 középiskola mutatott szándékot az effajta oktatásra. Azok többsége, akik így tanulták ki a szakmájukat, azokban a vállalatokban kaptak munkát, amelyekben tanultak is. A Szerbiai Gazdasági Kamara és a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat közös felmérése szerint a gazdaságnak továbbra is szakképzett munkásokra van szüksége, hiszen egyes szakmák esetében továbbra is hiány mutatkozik. A gazdaságban növelhetnék a termelést, a szakmunkáshiány miatt azonban ezt nem tehetik meg.
Ez a felmérés arra is rámutatott, hogy a vállalkozók nehezen szavaznak bizalmat a pályakezdőknek, hiszen azt gondolják, hogy a fiatalok gyakorlati tudás nélkül fejezik be az iskolát, munkapasztalat nélkül nem is tudnak elhelyezkedni, saját vállalkozás elindításától pedig tartanak.
Kiderült az is, hogy nemcsak a középiskolai oktatás esetén hiányzik a munkapasztalat, hanem a felsőoktatási intézmények sem nyújtanak kellő gyakorlatot, hogy a diploma megszerzése után valaki önállóan dolgozhasson. Kovačević kiemelte, hogy magasabb szintű szakképesítésre is szükség mutatkozik.
Kitért azokra az élőítéletekre is, melyek szerint a diákok a duális oktatáson keresztül csak egy profilra szakosodnak, illetve csak a szakmák esetében alkalmazzák a duális oktatást, míg mások szerint a diákokat ez a rendszer által megfosztják a továbbtanulás lehetőségétől és a fejlődéstől.
– Ezeket az előítéleteket maguk a diákok cáfolják azzal, hogy a középiskolai szakirányok megválasztásánál a duális oktatással járó profilukat választják előszeretettel – hangsúlyozta.
Gabrijela Grujić, az oktatási miniszter helyettese rámutatott, az oktatás nemcsak a tudás megszerzéséről szól, hanem arról is, hogyan kell azt a tudást megszerezni, illetve a megszerzett tudást alkalmazni. Kiemelte, a fiataloknak lehetőséget kell adni arra, hogy az elméleti tanulás mellett a munkán keresztül is tudáshoz jussanak.
– A mi feladatunk lehetővé tenni, hogy olyan vállalatokban tanuljanak, amelyekben minőségi termelés folyik és amelyekben a tulajdonosok, vagy vállalatvezetők felismerhetik a tanulók képességeit, hogy az iskola elvégzése után, foglalkoztathassák is őket – mondta Grujić.
A tanácskozáson elhangzott, Németországban a múlt évben 250 ezer diák végzett olyan szakirányon, ahol duális oktatás működött, mintegy 150 különböző profilban. A nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a duális oktatás kiváló alap a karrier építéséhez.
