Hol vannak a munkások?

Török Erna

2018. június 12., 16:44 >> 2018. június 12., 20:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Munkaerőhiány és munkanélküliség egyszerre. E két első pillantásra ellentmondásosnak tűnő fogalommal szembesül jelenleg Szerbia. Ha nagy a kereslet, miért nem találnak állást a munkakeresők?

pixabay.com

Azonban a két fogalom mégsem zárja ki egymást. A kettősség kulcsa a kereslet és a kínálat egyensúlyában rejlik. A gazdasági válság hatása ellenére a munkaerő-piacon végbemenő változásoktól Szerbia sem határolódhat el, azonban hazánkban a munkavállalók és a munkaadók céljai nagy ívben elkerülik egymást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján kiderült, hogy az elmúlt 25 évben most a legalacsonyabb a munkanélküliség Szerbiában. A legutóbbi hivatalos adatok szerint 12 százalékra esett vissza a munkanélküliségi ráta az országban. Mindemellett a felmérések szerint Szerbiában évente 40 ezer munkással van kevesebb.

A kétkezi munkások és a különféle szakemberek: hegesztők, ácsok, vízvezeték-szerelők, hentesek, szabók hiánya érzékelhető leginkább mindannyiunk számára. A városokban egyre nagyobb szükség van a mesteremberek szolgáltatásaira. Újvidéken valamikor több mint 100 szabót tartottak nyilván, ma mindössze 5-öt, a többi mesterséghez hasonlóan. Egyre nehezebb a kisebb javításokra mestert találni. A szakképzett mesteremberek hiánya közvetlenül nem befolyásolja a szolgáltatások díját, viszont kihat a polgárok életszínvonalára.

A jelentősebb hazai építkezéseken jelenleg macedóniai albánok dolgoznak – külföldi munkaerőt kell toborozni. A múlt évben jelentősen csökkent a szakképzett építőipari munkások száma is. Egyes adatok arra mutatnak rá, hogy az építőiparban több a munkalehetőség, mint a munkás. Az építőipari munkások legtöbbjét a szürkegazdaság nyeli el, többségük csupán az építkezési idényben jut munkához, amikor megnövekszik irántuk a kereslet.

Egyre gyakrabban lehet találkozni a közösségi oldalakon is a „Munkást keresünk”, és ehhez hasonló felhívásokkal. A helyi vállalatok és vállalkozók csak nehezen találnak munkásokat. Pékek, pincérek és szakácsok iránt kutatnak a vendéglátóiparban tevékenykedők. A munkaadók szerint munka van annak, aki nem válogat. Alacsony fizetésért azonban nem hajlandóak az emberek dolgozni. Hiszen külföldön a hazai bérek többszörösét kaphatják munkájukért.

A vállalattulajdonosok arról számolnak be, hogy gyakran megtörténik olyan eset is, hogy jelentkezők akadnak, azonban a munka jellege miatt a tíz jelentkezőből végül csak ketten maradnak.

Nem csupán a gyári munkásokból, hanem az idénymunkásokból is hiány van, amelynek oka az, hogy a fiatalok főként külföldön keresnek nyaranta munkát.

Legnagyobb a kereslet az informatikai szakemberek iránt. Nemcsak felsőfokú képzettségűek, hanem a tanfolyamokat végzett informatikusok is könnyen munkához jutnak.

A probléma azonban a multinacionális cégeket egyaránt érinti. Egyre több külföldi vállalat szembesül a képzett munkaerő hiányával, amikor Szerbiába kíván beruházni. A munkaadók legfőbb követelménye ugyanis a gyakorlati tudás és készség, nem pedig az oklevél.

Az újonnan megnyílt gyárak többségében betanított munkásokat keresnek. Ez a módszer szintén jó néhány buktatóval jár. A munkaerő keresése és betanítása magas költségekkel jár, ezért a tulajdonos érdeke az, hogy megtalálja a legalkalmasabb embert. A betanított munkaerő alkalmazása pedig olcsóbb, mint a szakképzett dolgozók megfizetése.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap