Az Elektronika, Telekommunikáció, Információs Rendszerek, Automatika és Nukleáris Technika Egyesülete (ETRAN) ötnapos, Palicson megtartott, 62. éves konferenciájának keretében ma egyebek mellett a digitális és információs rendszerek biztonságáról tartottak előadást szakemberek. A negyedik ipari forradalom korszakában élünk, amelynek egyik jellemzője az újabbnál újabb technológiai vívmányok megjelenése – emelte ki köszöntőjében dr. Dejan Popović akadémikus. Mint hozzátette, ezekhez az új technológiákhoz nemcsak az egyszeri embernek, hanem a szakmának is meg kell tanulnia alkalmazkodni. Az egyik központi kérdés az, hogy mely technológiát kinek szánják, illetve kinek nem, és ki hogyan élhet vissza a fejlesztésekkel – emelte ki Dejan Popović, aki a hackerek megfékezését tartja az egyik legfontosabb feladatnak, valamint az információs rendszerek horizontális és vertikális integrációját. Minden egyes készülék, amelyet az átlagember nap mint nap a kezében tart, önállóan kommunikál a környezetével, így jogos a kérdés, hogy vajon beszélhetünk-e még magánszféráról, vagy milyen szinten van az adatvédelem – fogalmazott a felszólaló.
Gergely Árpád felvétele
Dr. Miodrag Mihajlović akadémikus előadásában elsősorban a blokklánc, azaz blockchain elosztott adatbázisokról értekezett. A blokklánc kezdetben szinte kizárólag a Bitcoin kriptovalutával kapcsolatos tevékenységek lebonyolítására szolgált, ám napjainkban számos egyéb korszerű applikáció használja, például a digitális szerződésaláírás során. A szakirodalom szerint a blokkláncon tárolt információ megosztott adatbázisként létezik. Miodrag Mihajlović elmondása szerint a blokklánc folyamatosan frissíti magát, és számos másolatot készít önmagáról. A blokkláncot sehol sem tárolják, ami azt jelenti, hogy a nyilvántartás nyilvános és könnyen hitelesíthető. Nincs centralizált verziója az információnak, amellyel esetleg hackerek visszaélhetnének. Miodrag Mihajlović szerint a blockchaine ebből a szempontból mindenféleképpen előnyökkel rendelkezik, ugyanakkor a hagyományos, centralizált struktúrák esetében a virtuális ügyletekbe egy harmadik fél is bekapcsolódott – például a bank az online fizetés esetén –, amely bizonyos szinten felelősséget vállalt a lebonyolított ügyletekért.
A szakember szerint a blokklánc esetében ugyanaz a fejlődési út lesz jellemző, mint az internet esetében: utóbbit kizárólag katonai felhasználásra dolgozták ki, később azonban mindenki számára elérhetővé vált. Feltehetőleg a blokkláncot is egyre több területen használják majd fel – emelte ki Mihajlović, aki azt is megjegyezte, hogy míg korábban ember kommunikált emberrel, addig napjainkban a berendezések kommunikálnak egymással, szinte teljesen függetlenül az embertől.
Milan Dobrijević, a kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációs minisztérium munkatársa a szerb kormánynak a biztonságos internetfelhasználás területén megtett lépéseiről beszélt, kiemelvén, hogy száz ország listáján Szerbia a 16. helyen végzett a biztonságos internetfelhasználás tekintetében, ami rendkívül jó eredménynek számít, főleg annak fényében, hogy Szerbia ezzel lekörözte a régió összes országát. A Rasim Ljajić irányította minisztérium immár harmadik éve szervezi meg az IT-karaván elnevezésű projektumot, amelynek keretében eddig 4 ezer szerbiai diákot ismertettek meg a biztonságos internetfelhasználás titkaival – emelte ki a tisztségviselő. Ami magát az internet-hozzáférést illeti, idén 130 újabb oktatási intézménybe jut el a széles sávú internet, és ezzel országszerte 300-ra növekszik azoknak az iskoláknak a száma, ahol elérhető az internetnek ez a korszerű formája – taglalta Milan Dobrijević.
