2024. április 19., péntek

Válságra figyelmeztetett a Tajvani-szorosban egy kínai pártlap a Peking és Washington közti fokozódó feszültségek miatt

Válságra figyelmeztetett a Tajvani-szorosban a Global Times angol nyelvű kínai pártlap a Peking és Washington közti fokozódó feszültségek miatt.

A Global Times, amelyet széles körben a kínai kormány szócsövének tartanak, pénteki véleménycikkében arról értekezett, hogy "Kína és az Egyesült Államok vélhetően hamarosan válság elé néz a Tajvani-szorosban". "A szárazföldi Kína nem fél semmilyen válságtól a szorosban, még egy leszámolástól sem, hogy semlegesítse az amerikai és tajvani agresszivitást, valamint szavatolja a nemzeti egységet" - írta a lap.
Az Egyesült Államok kifejezetten az utóbbi időben fokozta a nyomásgyakorlást Kínával szemben a Dél-kínai-tengeren, melynek jelentős részét Peking saját felségvizének tekint. A tajvani hadsereg csütörtökön kínai légitámadás visszaverését szimulálta, értesülések szerint a héten pedig amerikai bombázók repültek át a térségben. A Reuters brit hírügynökség emellett pedig arról számolt be, hogy Washington hadihajók küldését fontolgatja a Tajvani-szorosba.
Washington az utóbbi években nemegyszer bírálta Kínát a Dél-kínai-tengeri terjeszkedéséért, ahol Peking több, a térség más országai által is magáénak követelt szigeten katonai támaszpontokat hozott létre. Washington szerint a kínai militarizálás aláássa a szabad hajózást a térségben, ahol fontos kereskedelmi útvonalak vannak.
A szoros körüli feszültségek a lehető legrosszabb időpontban fokozódtak, ugyanis a két nagyhatalom éppen tárgyalásokat folytat azzal a céllal, hogy ne törjön ki kereskedelmi háború kettőjük között.

A Global Times a múlt hónapban arról értekezett, hogy Kínának fel kell készülnie bármilyen "szélsőséges" amerikai beavatkozás elleni erőteljes fellépésre. Kína az utóbbi évben fokozta katonai erőfitogtatását a szigetország körül, egyebek közt katonai repülőgépek manővereztek Tajvan közelében, illetve a szorosba vezényelte repülőszállító anyahajóját is.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de a pekingi kormány az "egy Kína elv" alapján saját területének tekinti, hosszú távú célja az anyaországgal történő egyesítése. Tajvan is úgy látja, hogy egy Kína van, viszont vitatja azt, hogy melyik kormány a legitim irányítója az ázsiai országnak.
Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök.
Miközben Peking egyre határozottabban követeli Tajvantól azt, hogy tartózkodjon a szerinte szakadár törekvésektől, Caj kormánya a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.