2024. március 29., péntek

RMDSZ: Jól jött volna Verespataknak a védettség

Jót tett volna a nemzetközi védettség a romániai Verespataknak (Roșia Montană) – reagált Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kultúráért felelős ügyvezető elnöke a bukaresti kormány döntésére, amellyel leállított egy fontos eljárást. Ennek az volt a célja, hogy a települést felvegyék az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségeinek listájára.

„Bár nem az UNESCO világörökségi listáján áll vagy bukik Verespatak és környékének jövője, mindenképp jót tett volna neki ez a nemzetközi védettség” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető elnöke, exminiszter, örökségvédelmi államtitkár. A politikus a román kormány döntésére reagált, amellyel leállította Verespatak felvételét az UNESCO védett kulturális örökségeinek listájára.

Hegedűs emlékeztetett: a település ókori római, illetve modern része Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kulturális miniszteri mandátuma idején került fel a romániai műemlékek listájára, s ennek eredményeként állították össze UNESCO aktáját is. „Verespatak estében leginkább egy olyan átfogó tervre lenne szükség, amely az ottani épített örökséget a turisztikai lehetőségek kiaknázásával együtt érvényesíti. Az sem mellékes, hogy egy ilyen komplex tervet mennyire éreznek magukénak a helyiek, hiszen enélkül minden elképzelés kényszerű és mondvacsinált csupán. Ha valamennyi érintett döntéshozó közösen tenne azért, hogy az a gyönyörű hely ismét életteli környezetként kerüljön vissza a köztudatba, még talán az is mellékes lenne, hogy szerepel-e az UNESCO örökségvédelmi listáján” – summázott az RMDSZ örökségvédelmi szakembere.

Verespatak felvételét a védett kulturális örökségek listájára június végén tárgyalta volna az UNESCO illetékes bizottsága. Bukarest azonban leállította az eljárást. Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya már hivatalosan is tájékoztatta az illetékeseket, illetve kérte a pályázat visszavonását. (A felterjesztést a Mihai Tudose exminiszterelnök vezette előző kormány sem támogatta. Tudose szerint ugyanis előnytelen lenne, ha Verespatak felkerülne az UNESCO világörökségi listájára.).

A hírt ismertető Adrian Cioroianu román UNESCO-nagykövet elmondta: a Dăncilă-kabinet arra hivatkozva döntött így, hogy a kanadai Gabriel Resources bányatársaság tavaly kártérítési pert indított Románia ellen a Verespatakon meghiúsult beruházása miatt. A kormány ugyanis nem ért egyet a felterjesztéssel, amíg folyamatban van a bírósági eljárás.

Cioroianu sajnálja, hogy a kormány előzetes közvita nélkül döntött a felterjesztés visszavonásáról. Különösen azok után, hogy a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) is támogatja a település besorolását a világörökségi helyszínek közé.

Bukarest 2016 februárjában – Dacian Cioloş akkori miniszterelnök mandátuma idején – értesítette (levélben) az UNESCO párizsi központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. A Cioloş-kabinet mandátuma utolsó napjaiban terjesztette fel az UNESCO-hoz a javaslatot. Megkeresésében arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozik, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a településen.

Verespatak számára civil szervezetek kértek nemzetközi védelmet, annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányanyitást. A román kulturális minisztérium 2017-ben védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a település két kilométeres övezetét, ennek eredményeként a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni.

Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni; 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelésére számított. A beruházás ellen tüntetéseket szerveztek, mert a vállalat a természetre és az élővilágra rendkívül veszélyes ciántechnológiás eljárással bányászott volna. Bukarest emiatt végül nem engedélyezte a munkálatokat. A parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást támogató törvénytervezetet is.

Az RMGC anyavállalata, a Gabriel Resources 2017-ben (a Világbank bíróságánál) pert indított Románia ellen, 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve a beruházás megakadályozása miatt.