2021. július 24., szombat

RMDSZ: Jól jött volna Verespataknak a védettség

Jót tett volna a nemzetközi védettség a romániai Verespataknak (Roșia Montană) – reagált Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kultúráért felelős ügyvezető elnöke a bukaresti kormány döntésére, amellyel leállított egy fontos eljárást. Ennek az volt a célja, hogy a települést felvegyék az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségeinek listájára.

Bukarest nem engedi az UNESCO örökségvédelmi listájára (Fotó: adevarul.ro)

„Bár nem az UNESCO világörökségi listáján áll vagy bukik Verespatak és környékének jövője, mindenképp jót tett volna neki ez a nemzetközi védettség” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető elnöke, exminiszter, örökségvédelmi államtitkár. A politikus a román kormány döntésére reagált, amellyel leállította Verespatak felvételét az UNESCO védett kulturális örökségeinek listájára.

Hegedűs emlékeztetett: a település ókori római, illetve modern része Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kulturális miniszteri mandátuma idején került fel a romániai műemlékek listájára, s ennek eredményeként állították össze UNESCO aktáját is. „Verespatak estében leginkább egy olyan átfogó tervre lenne szükség, amely az ottani épített örökséget a turisztikai lehetőségek kiaknázásával együtt érvényesíti. Az sem mellékes, hogy egy ilyen komplex tervet mennyire éreznek magukénak a helyiek, hiszen enélkül minden elképzelés kényszerű és mondvacsinált csupán. Ha valamennyi érintett döntéshozó közösen tenne azért, hogy az a gyönyörű hely ismét életteli környezetként kerüljön vissza a köztudatba, még talán az is mellékes lenne, hogy szerepel-e az UNESCO örökségvédelmi listáján” – summázott az RMDSZ örökségvédelmi szakembere.

Verespatak felvételét a védett kulturális örökségek listájára június végén tárgyalta volna az UNESCO illetékes bizottsága. Bukarest azonban leállította az eljárást. Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya már hivatalosan is tájékoztatta az illetékeseket, illetve kérte a pályázat visszavonását. (A felterjesztést a Mihai Tudose exminiszterelnök vezette előző kormány sem támogatta. Tudose szerint ugyanis előnytelen lenne, ha Verespatak felkerülne az UNESCO világörökségi listájára.).

A hírt ismertető Adrian Cioroianu román UNESCO-nagykövet elmondta: a Dăncilă-kabinet arra hivatkozva döntött így, hogy a kanadai Gabriel Resources bányatársaság tavaly kártérítési pert indított Románia ellen a Verespatakon meghiúsult beruházása miatt. A kormány ugyanis nem ért egyet a felterjesztéssel, amíg folyamatban van a bírósági eljárás.

Cioroianu sajnálja, hogy a kormány előzetes közvita nélkül döntött a felterjesztés visszavonásáról. Különösen azok után, hogy a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) is támogatja a település besorolását a világörökségi helyszínek közé.

Bukarest 2016 februárjában – Dacian Cioloş akkori miniszterelnök mandátuma idején – értesítette (levélben) az UNESCO párizsi központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. A Cioloş-kabinet mandátuma utolsó napjaiban terjesztette fel az UNESCO-hoz a javaslatot. Megkeresésében arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozik, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a településen.

Verespatak számára civil szervezetek kértek nemzetközi védelmet, annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányanyitást. A román kulturális minisztérium 2017-ben védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a település két kilométeres övezetét, ennek eredményeként a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni.

Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni; 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelésére számított. A beruházás ellen tüntetéseket szerveztek, mert a vállalat a természetre és az élővilágra rendkívül veszélyes ciántechnológiás eljárással bányászott volna. Bukarest emiatt végül nem engedélyezte a munkálatokat. A parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást támogató törvénytervezetet is.

Az RMGC anyavállalata, a Gabriel Resources 2017-ben (a Világbank bíróságánál) pert indított Románia ellen, 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve a beruházás megakadályozása miatt.