Az erdélyi magyar egyházak által az államtól visszaigényelt legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, a Batthyáneum könyvtár tulajdonjogáról dönt hamarosan a romániai Gyulafehérvár (Alba Iulia) bírósága, amely befejezte az ügy tárgyalását. Ítélethirdetés június 20-án várható, amit rendkívüli érdeklődés övez, hiszen a 65 ezer kötetes könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető középkori kódexek és ősnyomtatványok háromnegyedét.
Hivatalos bejelentés szerint június 20-án hirdet ítéletet a bíróság a romániai magyar egyházak egyik legfontosabb restitúciós ügyében. A tét óriási, hiszen a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár épületének és az ott őrzött (középkori) nyomtatványoknak, kéziratoknak, kódexeknek visszaszolgáltatásáról van szó.
A Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek az államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.
A jelenleg folyamatban levő elsőfokú peres eljárást a római katolikus érsekség indította, miután 2015 novemberében a román restitúciós bizottság elutasította a könyvtár visszaszolgáltatását.
A gyulafehérvári bíróság a héten zárta le az ügy érdemi tárgyalását. A bírák az utolsó menetben meghallgatták az egyház, illetve a könyvtár, valamint a román kulturális minisztérium és a perben kirendelt ügyész zárókövetkeztetéseit. Az egyház a visszaszolgáltatás korábbi hatósági elutasítása ellen érvelt, az állam képviselői viszont a visszajuttatást elutasító határozat megerősítését kérték.
Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét képviselő ügyvéd a védőbeszédben arra hivatkozott, hogy a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról érvényes törvény rendelkezik. A román kormány 1998-ban sürgősségi rendeletet fogadott el egyes –szimbolikus jelentőségű – ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaadásáról, ám ezt az illetékesek azóta sem hajtották végre.
Az ügyvéd felhívta a figyelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárására is, amelynek során a testület 2012-ben bírságot rótt ki a román államra, amiért az 14 év alatt sem értesítette az egyházat arról, hogy milyen döntés született a Batthyáneum ügyében.
A jelenlegi perben az állam jogi képviselői azt hangsúlyozták, hogy már az alapító és névadó – a XVIII. században élt – Batthyány Ignác püspök sem csak az egyházra, hanem Erdélyre is hagyta a könyvtárat. Erdély pedig ma Románia része, ezért az államot is megilleti a tulajdonjog. Azzal is érveltek, hogy nem adható vissza a könyvtár a római katolikus érsekségnek, mert egy egyházi alapítvány volt a telekkönyvbe bejegyzett utolsó tulajdonos.
Komáromi ezúttal tisztázta, hogy a könyvtárat és az épület legfelső szintjén levő csillagvizsgálót Batthyány erdélyi püspök a római katolikus egyházra hagyta, s a végrendeletben szereplő Erdély provincia megjelölés, amely alapján a román állam jogutódként próbál fellépni, az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelenti.
Az egyház ügyvédje úgy véli: a perben meggyőzően sikerült minden érvet cáfolni, amelyet a visszaszolgáltatás elutasítására hoztak fel az állam jogi képviselői.
