A Facebook közösségi oldal kedden elismerte, hogy több kínai technológiai vállalatnak biztosított hozzáférést felhasználói adataihoz.
A New York Times című amerikai napilapban megjelent beszámolót követően a Facebook mobil partnerségekért felelős elnökhelyettese, Francisco Varela közölte, hogy a közösségi médiaóriás mintegy 60 vállalatnak - köztük a személyi számítógépeket gyártó Lenovónak, illetve a távközlési eszközöket gyártó OPPÓ-nak és Huaweinek - tette lehetővé, hogy szerződéses alapon hozzáférjenek felhasználói egyes adataihoz. A világ harmadik legnagyobb mobiltelefonos vállalatának számító, kínai tulajdonban lévő Huaweit amerikai hírszerzők nemzetbiztonsági fenyegetésként tartják nyilván. Az egyesült államokbeli titkosszolgálatok attól tartanak, hogy a kínai technológiai cégeken keresztül kémkedésnek és kibertámadásoknak lehetnek kitéve.
A Facebook elmondta, hogy a vitatott adatszolgáltatási szerződések több mint felét már felmondták, és ez a sors vár a Huaweijel kötött megállapodásra is. Az egyezségek célja az volt, hogy a közösségi oldal felhasználói mobilkészülékeiken is hozzáférhessenek profilbeállításaikhoz.
A New York Times szerint a szóban forgó vállalatok az érintett felhasználók ismerőseinek adataihoz is hozzáférhettek azok kifejezett beleegyezése nélkül. A Facebook ezt tagadja.
Mark Warner, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának tagja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem landoltak-e a felhasználók adatai kínai szervereken.
"A kongresszusi érdeklődésre tekintettel le kell szögeznünk, hogy a Huaweijel kötött megállapodásunk keretében átadott adatokat a készüléken tárolták, nem pedig a Huawei szerverein" - mondta Varela.
A kínai mobilvállalat egyelőre nem fűzött megjegyzést az értesüléshez, de korábban többször tagadta, hogy termékei biztonsági kockázatot jelentenének.
A közösségi oldal nemrég a Cambridge Analytica adatbotrány miatt került reflektorfénybe. A brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég közel 90 millió Facebook-felhasználó adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta meg befolyásolni őket tudtuk nélkül. Az adatgyűjtés akár 2,7 millió európai felhasználót is érinthetett.
