Julián-tanítók emléke V.

A Muraköz magyar tudósa, Haller Jenő

Mák Ferenc

2018. június 5., 15:08

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

A szlavóniai magyar irodalomban kitüntetett hely illeti meg Haller Jenőt a nagypiszanicai Julián-iskola igazgató-tanítóját, a Szlavóniai Magyar Újság fáradhatatlan munkatársát. Gyermekszerelem című, a Dráván-túli magyarság életéből merített elbeszélésével már a lap második számában jelentkezett, s maradt mindvégig hűséges munkatársa az általa végtelenül nagyra becsült újságnak. Elkötelezettségét 1909. január 3-án közölt Szózat a szlavóniai magyarsághoz című újévi írásában így fogalmazta meg: hangos riadóval kell felébreszteni az alvó magyar lelkeket: „Rázd le magadról az aluszékonyság émelyítő álomporát magyar népem. Nyisd ki a szemedet. Rezegtesd meg pilláidat. Mit látsz? Látod, hogy magyar hazádból másik hazába költöztél. Itt is otthon vagy, s mégse vagy odahaza. […] Nem a föld mostoha: az emberek. Nem ellenségeitek fegyvere fogyasztja, ritkítja soraitokat, hanem saját közömbösségetek.” S mert a magyar ember önerejéből láthatón nem boldogul, szegődjön támogatójává és pártfogójává a Szlavóniai Magyar Újságnak, amely közössége sorsának jobbításán munkálkodik! Mi, szlavóniai magyarok ugyanis „szomjuhozzuk a fényt, a felvilágosodottság világát, a nagy és intenzív fényforrást” – írta hasonló hőfokon néhány héttel később Zrínyi-Társaságot Eszéken! – Irodalmi és művészeti kör létesítése című cikkében.

Haller Jenő az 1904-ben Budapesten megjelent Senki, aki valaki című visszhangtalan regényével a tarsolyában érkezett Szlavóniába, ahol a végtelen tágasságban befutható pályát láthatott maga előtt. Erre utal, hogy az eszéki hírlap 1909. március 21-i számában bejelentette: a Szlavóniai Magyar Újság nyomdájából most került az olvasók kezébe az ifjú szerző Kinizsi című költői elbeszélése, mely minden bizonnyal az első magyar könyv, mely Horvátország területén megjelent. A lelkes Julián-tanító a harcokban megdicsőült egykori hőst példaként állította kortársai elé, s amikor a vitéz hadba vonulása előtt egy marék hantot csúsztatott a dolmányába, ezt így énekelte meg: „Emlékeztette őt arra is a göröngy, / Hogy a vér csak áldhat; de a verítékgyöngy / A dolog harmatja termékenyít s éltet, / A vér: a keresztség; veríték az élet.” A Kinizsiről maga a lap felelős szerkesztője, Poliány Zoltán írt ismertetőt a lapjában, hosszan méltatva a magyar történelemből merített példa értékeit.

Haller Jenő írói munkásságának legértékesebb részét azonban minden bizonnyal azok az irodalomtörténeti tanulmányok jelentik, melyekben a szerzőjük a magyar–horvát történelem közös hőseiről értekezett. Közöttük olvasható A Zrínyi-kérdés – Magyar volt-e Zrínyi, a költő? (1911), a Tahy Ferenc a horvát irodalomban (1911) és a Bucsár Ferenc könyve kapcsán megfogalmazott A horvát protestáns irodalom (1912) című írása. Amellett rengeteget fordított a horvát és a szerb irodalomból és a hősi énekekből. A Szlavóniai Magyar Újság közölte Kukulyevics János 1849-ben keletkezett horvát balladáját, a Szuszedgradi Tahi Ferenc és Gubec Máté című munkájának átültetését, nem sokkal ezt követően Részlet Senoának Parasztlázadás című regényéből címmel a Gubec elfogatása jelent meg a fordításában. A Hunyadi mondakörhöz tartozó, a XV. századból eredő horvát históriás ének, a Budai Jován házassága, és a Kraljević Marko történetéből merített Márk királyfi is az ő magyar tolmácsolásában került az olvasók asztalára, akárcsak Senoa Ákost A harangozó szerelme (Zvonar topčija) című munkájának részlete is. A Szlavóniai Magyar Újságban közölt utolsó írása, a Furcsa bosszú című elbeszélése 1913. október 26-án jelent meg, ezt követően Haller Jenő eltűnt az olvasói látóköréből.

Két évtizeddel később, 1933-ban Mezőtúron a Corvina Nyomdai Műintézet kiadásában jelent meg Rózsák és tövisek között – a bitófáig című könyve, melyben Gasparich Márknak az 1848–1849-es magyar szabadságharc hősének, a muraközi vértanúnak állított emléket. 1942-ben azután immár Láposi Haller Jenő néven Csáktornya város Muraközi Katolikus Könyvnyomdája jelentette meg Gyakorlati muraközi nyelvtan című kézikönyvét, melynek bevezető tanulmánya Szlavónország és Muraköz történetét tekintette át. Kutatásai szerint a szlavónok nevüket Felső-Szlavóniától, a Németországtól 1083-ban kiszakított területtől kapták. A terület földrajzi helyzetét Kercselich Ádám zágrábi kanonok 1770-ben kiadott De regui Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae című könyvében így jelölte meg: „Felső-Szlavónia északi határa a Dráva, déli pedig a Kulpa”. „Egyébként – folytatta a szerző – a XVI–XVIII. században minden Dráván-túli tudós és író szlavónnak nevezi mind a felső-szlavóniai, mind a muraközi nyelvet.” Hogy egykor létezett – esetleg a nép körében ma is él – az önálló szlavón nyelv, ezt Relkovich Antal 1762-ben kiadott Nova slavonska nimačka gramatika című nyelvtana alapján vélte bizonyítottnak. Haller Jenő meglátása szerint a muraköziek csak részben értik a rokon népek beszédét, ebből az következik, hogy ez a nyelv „nem azonos sem a horvát, sem a szerb, sem pedig a szlovén nyelvekkel. Csak hasonló azokhoz. Ősi neve szerint szlavónnak kellene nevezni. Mivel azonban a bennszülöttek medjumurski jezik-nek mondják, nevezzük mi is muraközinek.”

Az eddigiek során számba vett Julián-tanítók írói munkássága – Boros Imre boszniai háborús útirajza, Novoszel István emlékirata, Kozma Imre és Hild László publicisztikája és Haller Jenő írói-irodalomtörténeti teljesítménye – a bizonysága annak, milyen ígéretes kezdetei voltak a XIX. század végén, a XX. század elején a szlavóniai magyar irodalomnak, melynek értékeit az 1908 és 1918 között megjelent Szlavóniai Magyar Újság tíz évfolyama is megmutatta.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap