Koncessziós szerződés aláírásáról tárgyal a kormány a kínai CRBC (China Road and Bridge Corporation) képviselőivel az Újvidék és Ruma közötti autóút, ismertebb nevén a Fruška gora-i korridor kiépítése érdekében – jelentette be ma Belgrádban Zorana Mihajlović kormányfőhelyettes, építési, közlekedési és infrastruktúraügyi miniszter. A korridor kivitelezése már régóta várat magára, annak ellenére, hogy a kormány már évekkel ezelőtt a legmagasabb prioritást élvező projektumok listájára helyezte. Az út tehermentesítené Újvidék városi közlekedését, fontos ipari parkokat kötne össze, kapcsolatba kerülne a 10-es és a 4-es korridorokkal is, a lehető legjobb útvonalat teremtve ezáltal meg Románia és Bosznia között. Egy rendkívül nehéz, 37 kilométeres útszakaszról van szó, melynek kiépítését a Fruška gora-i, 3,5 kilométeres alagút nehezíti. Még 2012-ben állapodott meg a tartományi és a köztársasági hatalom abban, hogy 2013-ban 12 milliárd dinárt fordítanak a projektumra. Nem lett belőle semmi, mert a politikai helyzetet a szerb kormány akkori átalakítása körüli huzavona határozta meg. Aztán ismét megállapodtak abban, hogy 2014-ben megszületnek majd az kivitelezési projektumok, s Vajdaság erre a célra el is különített 200 millió dinárt a költségvetésben, a pénzt azonban nem használták fel rendeltetésszerűen, mert rendkívüli parlamenti választásokat írtak ki az országban. A következő évek egy-két potenciális beruházónak a megismerésével, ötletterveknek a bemutatásával teltek, konkrét eredményeket azonban nem könyvelhettünk el mind a mai napig.
ÚJ BELGRÁDI VASÚTVONAL
Mihajlović a magánszféra és a közszféra partnerségéről szóló első szerb konferencián arról beszélt, hogy az efféle együttműködések a legjobb módszer arra, hogy külföldi befektetőket vonzzon ide az állam. Szerbia ma gazdaságilag fejlett országnak számít – értékelte –, eljött az ideje annak, hogy új beruházók érkezzenek éppen a magán- és a közszféra együttműködéséből fakadó projektumoknak köszönhetően – fejtette ki a kormányfőhelyettes. Beszámolt arról is, hogy a Fruška gora-i korridor koncessziós pénzellátása mellett további tárgyalásokat is folytat az állam, nagy az érdeklődés a vasúti összeköttetés létrehozása iránt a Nikola Tesla Repülőtér és Újbelgrád között, s ennek kapcsán is a közszféra és a magánszektor kooperációjában gondolkodnak – 20 millió euróba kerülnének a munkálatok. A Požega és Boljare közötti, Montenegró felé haladó autóútszakasz további lehetőséget kínál efféle kiírások, kezdeményezések megvalósítására – számolt be felszólalásában Mihajlović.
A miniszter a korábbi tapasztalatokról szólva kifejtette, hogy a szerb kormány korábban már kötött koncessziós szerződést a repülőtér kapcsán, de a belgrádi városi önkormányzat is hasonló módon oldotta meg a Vinča hulladéktározó helyzetét. Koncessziós megállapodásokkal – mint közölte – utakat, vasútvonalakat is lehetne építeni országszerte.
VAN PÉNZ FEJLESZTÉSEKRE
– Kínai partnereinkkel már aláírtunk egy megállapodást a Požega–Boljare szakasz tervdokumentációjának a kidolgozására, melynek értéke 50 millió euró. Magának az autóútszakasznak a megépítése több mint 2 milliárd euróba kerülne, s jelenleg azon töprengünk, hogy kifizetődőbb lenne hitel felvétele helyett koncesszió mellett dönteni. A Fuška gora-i korridor tervdokumentációja már elkészült, s ebben az esetben is jobb választásnak tűnik a koncesszió, mint az eladósodás – fogalmazott Mihajlović, és meggyőződését fejezte ki: a költségvetésben van elég pénz ahhoz, hogy még több helyen döntsenek új projektumok megvalósítása mellett, ezzel még attraktívabbá téve Szerbiát a beruházók számára.
Visszatérve a Nikola Tesla Repülőtér koncessziós megállapodására, melynek értelmében a francia VINCI Airports céghez került a légikikötő 25 évre, Mihajlović hangsúlyozta, jelentős beruházások elé nézünk. A koncesszióért a francia vállalat 501 millió eurót fizetett, valamint vállalta, hogy további 730 millió eurót fektet a repülőtér fejlesztésébe a következő 25 évben, és egyetlen dolgozótól sem válik meg. A miniszter véleménye szerint ilyen mértékű befektetést a repülőtér önerőből esetleg ötven év alatt valósíthatott volna meg. Éppen ezért – tette hozzá – be kell látnunk, hogy nem egyedül a privatizáció vagy a hitel jelenti a megoldást akkor, amikor nagyobb mértékű fejlesztéseket szeretnénk véghez vinni.
A mai konferencián hazai és nemzetközi pénzintézetek, köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati tisztségviselők, gazdasági és üzleti kérdésekkel foglalkozó ügynökségek képviselői vettek részt.
