A Tartományi Képviselőház tegnapi ülésén elfogadták a 2017. évi költségvetés zárszámadásáról és megvalósításáról szóló jelentést, továbbá a Vajdasági Pedagógiai Intézet, valamint az Európai Ügyek Alap éves munkajelentését is.
A tavalyi évi költségeknek a 91,16 százalékát sikerült célszerűen felhasználni (Fotó: Ótos András)
A 2017. évi tartományi költségvetés tervezett értéke 68,239 milliárd dinár volt. Az évi bevételek és a korábbi időszakból fennmaradt pénzek összege 66,439 milliárd dinár, ami 97,36 százaléka a 2017-re tervezett büdzsének. A tavalyi év folyamán a tartománynak 60,568 milliárd dinár költsége és kiadása volt. Ez azt jelenti, hogy a tervezett keret 91,16 százalékát tudták célszerűen felhasználni.
Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője felszólalásában arról beszélt, hogy a 2016-ban megalakult kormánynak négy év áll a rendelkezésére, hogy megvalósítsa az ígért beruházásokat, terveket és programokat.
– Nincs egyetlenegy olyan nagyobb lélegzetvételű projektum sem, amelyet nem kezdtek volna meg, vagy ne dolgoznának már rajta. A polgárok számára talán az egyik fontosabb mutató, hogy a bérekre kirótt adókból tervezett bevétel 99,42 százalékban valósult meg, ami a korábbi időszakhoz képest 25 százalékos javulást jelent. Ez az adat arról tanúskodik, hogy az egységes gazdasági kép Szerbiában javul, a munkanélküliség csökken, és a gazdaságpolitika eredményes. Ez tapasztalható a köztársasági, a tartományi kormány és a helyi önkormányzatok költségvetésén is – mondta.
Pelt Ilona, a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi frakcióvezető-helyettese pártja nevében a zárszámadás elfogadása mellett érvelt. Elmondása szerint 2017 projektumokban gazdag év volt.
Kiemelte Pelt a magyar vonatkozású pályázatokat is. A Szabadkai Népszínház felújítási munkálataira 223 millió dinárt fordítottak a tartományi költségvetésből. A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság pályázatainak sikerességére is rámutatott. Számos oktatásügyi intézmény, iskola és óvoda épületét újították fel. A mezőgazdasági pályázatokkal kapcsolatban megemlítette, hogy jelentősen hozzájárultak a termelők támogatásához, és így a gazdáknak lehetőségük nyílt többek között gépvásárlásra, a feldolgozóipar fejlesztésére, öntözőrendszerek kiépítésére.
Fotó: Ótos András
Csonka Áron, az Alternatíva Vajdaságért képviselői csoport vezetője, valamint a VMDK tartományi képviselője szerint a 2017-es költségvetésről szóló jelentés nagyon sok adattal szolgált arra vonatkozóan, hogy tavaly bizonyos területeken nem úgy valósult meg a költségvetés, ahogyan az várható volt.
– Összességében 90 százalék körül mozog a költségvetés megvalósítása. Ha ezt tételeire bontjuk, láthatjuk, hogy a legfontosabb tétel, a nagyberuházások esetében mindössze 46 százalékos a teljesítés. Véleményünk szerint a tartományi kormány nem teljesített mindent, amit tervezett, és rosszul gazdálkodott ezen a területen – húzta alá Csonka Áron.
Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt frakcióvezetője sem értett egyet a 2017. évi költségvetéssel. A nagyberuházási célokra előirányzott 16,5 milliárd dinárból 10,5 milliárdot sem költöttek el. Elmondása szerint a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság munkatervének a felét sem teljesítette, ezért a költségvetésnek ez a része átlagon alul maradt. Goran Paunović, a Demokrata Párt frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy már egy évvel ezelőtt rámutattak, a jelenlegi kormány nem tudja megfelelően tervezni a költségvetést. A vajdasági polgárokat megkárosították több mint 7 milliárd dinárral, amit a gazdasági fejlődésre és az életminőség fejlesztésére kellett volna fordítani. Branislav Bogaroški, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői csoportjának vezetője is elégedetlenségét fejezte ki a költségvetésről szóló jelentéssel kapcsolatban. Nem az a lényeg, hogy büszkélkedhetünk-e 68 milliárd dináros büdzsével, hanem az, hogy azt megfelelő módon költjük-e el – mondta.
A Tartományi Képviselőház tegnapi, sorrendben 22. ülésén szó volt a Vajdasági Pedagógiai Intézet, valamint az Európai Ügyek Alap éves munkajelentéséről is. Puskás János, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója a jövőre vonatkozó tervekre is kitért.
– Teljesítettük az elvárásokat. Külön anyagi eszközökre tettünk szert, s ezt felhasználjuk a jövőbeli tervek kivitelezésére. Többek között egy digitális tanterem felszerelését tervezzük. Egy korábbi felmérés adatai arra utalnak, hogy a tanárok kevésbé jártasak a digitális képességek fejlesztésében. Fő célunk, hogy a pedagógusok az ehhez szükséges tudást olyan környezetben sajátítsák el, amelyben már korábban is dolgozniuk kellett volna. Saját helyiségeinket alakítjuk át – tette hozzá Puskás János.
