A Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíjjal tüntette ki Árok Ferenc újságírót és labdarúgóedzőt, lapunk munkatársát, aki a szövetség hétfői kecskeméti kongresszusán vehette át a rangos elismerést.
„Árok Ferenc ludas a régi jugoszláv futballiskola megteremtésében. A fegyelmet és a játékosok fejével való gondolkodást tartja az edzői szakma legfőbb feladatának. Az ausztrál labdarúgást ő helyezte a térképre. »Hogyha többet szaladsz, mint a többiek, ha nem buksz el a labdában, és esetleg még tudsz is vele mit kezdeni, akkor van esélyed!« – mondta. Az államelnök után az ő neve jelent meg a legtöbbet az ausztrál sajtóban. Mindig akkor hívták, ha rendet kellett teremteni, és feljebb kellett vinni a csapatot a tabellán. Ilyenkor kirúgta azokat, akik a legtöbbet keresnek. Senki sem tud úgy motiválni, mint ő” – hangzott el Novotny Zoltán méltatásában, amelyet Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke ismertetett, kitérve arra is, hogy Árok Ferenc Magyarkanizsán született, Szabadkán elektrotechnikusnak tanult, majd testnevelési főiskolát végzett, később a tanári pályát a futball miatt hagyta el, huszonnyolc évesen már élvonalbeli edző volt, az FK Novi Sad csapatát felhozta az első osztályba, majd a Vojvodinánál tevékenykedett.
„1969-ben két évre kiment Ausztráliába, amiből kisebb megszakításokkal csaknem három évtized lett. Ahogyan ő mondja, élete legszebb része volt ez a majdnem harminc év. A magyar kivándorlók alapította St. George Budapest csapatánál kezdett, öt klubnál dolgozott a távoli földrészen. Hat évig szövetségi kapitány volt, több mint 100 mérkőzésen ült az ausztrál válogatott kispadján. Az 1986-os világbajnokság pótselejtezőjén az Alex Ferguson vezette skótoktól kaptak ki, de ’88-ban az Ausztrália 200 éves fennállására rendezett tornán 4:1-re legyőzték a világbajnoki címvédő argentinokat, a szöuli olimpián pedig Jugoszlávia és Nigéria legyőzésével bejutottak a negyeddöntőbe, ahol a végső győztes Szovjetuniótól szenvedtek vereséget” – hangzott el a méltatásban, amelynek szerzője kitért arra is, hogy a díjazott már huszonévesen a Magyar Szó újságírója volt.
Árok Ferenc beszédet mond (Máriás Endre és Róth Tamás felvétele)
„Természetesen a labdarúgás volt az ő birodalma. A sportrovaton együtt dolgozott a Magyarországon is ismert Szántó Zoltánnal és a szerkesztőségben a karikaturista Szeles Károllyal, a teniszcsillag Szeles Mónika édesapjával. Jó barátságot ápolt Boskovics Jenővel, a Magyar Távirati Iroda munkatársával, szövetségünk egykori főtitkárával, Szepesi Györgynek pedig három világbajnokságon segített szakértőként. Kis kihagyásokkal a Népsportot, majd a Nemzeti Sportot is tudósította. Erről még ausztráliai tartózkodása idején sem mondott le. Újvidékre hazatérve karosszékében ülve kapcsolgatja a tévét és nézi a meccseket, írásai heti rendszerességgel jelennek meg a Magyar Szóban Jegyzetek a karosszékből címmel. Cikkeiért kapott tiszteletdíját egy alapítványnak adja, amiből egy tehetséges fiatal 1000 eurós ösztöndíjhoz juthat. Újságírói tevékenységéért Vajdaságban Aranytollat kapott, Ausztráliában 1990-ben a legmagasabb ausztrál kitüntetéssel díjazták, és beválasztották az ausztrál futball Hall of Fame-jébe, a Puskás Akadémia tanácsadója, és mostantól a Magyar Sportújságírók Szövetségének egyik életműdíjasa is” – hangzott el Novotny Zoltán méltatásában, amit követően Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke és Csisztu Zsuzsa, a szövetség alelnöke adta át az életműdíjat Árok Ferencnek, akit a szövetség tiszteletbeli tagjává is avattak.
A rendezvény megnyitóján Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármester asszonya, Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkára és Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is köszöntötte a jelenlévőket. Itt adták át a Magyar Olimpiai Bizottság életműdíját és a Magyar Sportújságírók Szövetsége szakmai elismeréseit, valamint ezen a rendezvényen vették fel ünnepélyes keretek között a szövetség tagságába az új határon túli tagokat, köztük lapunk két munkatársát, Gergely Józsefet és Máriás Endrét is.
Az összejövetelen bejelentették, hogy a következő évben a Magyar Sportújságírók Szövetsége létrejöttének száztíz éves jubileuma alkalmából a kongresszust a hagyományoktól eltérően nem valamelyik vidéki városban, hanem Budapesten tartják meg, ahova a szövetség tagjai és támogatói mellett a nemzetközi szakmai szervezetek képviselőit is meghívják.
