2024. március 28., csütörtök

A népnek ajánlja a nemzeti valutát az elnök

Izgalmas játszma zajlik Törökországban, tétje pedig a helyi fizetőeszköz, a líra árfolyama, amely mélyrepülésbe kezdett, és május eleje óta sorra negatív rekordokat dönt. A dollárhoz és a többi meghatározó nemzetközi valutához képest már bő 20 százalékkal gyengült.

A török nemzeti bank (CBTR) múlt szerda óta kétszeri kamatemeléssel próbált életet lehelni a fuldokló lírába. Az első próbálkozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a héten másodszor is kénytelen volt változtatni. Sőt újítani, aminek a lényege: június 1-jétől az egyhetes repokamat veszi át a jelenleg 16,5 százalékos alapkamat szerepét. A jegybanki kamatok rendszere is egyszerűsödik, illetve módosul, ami további kamatemelést jelent.

Az eredmény máris érzékelhető: erősödni kezdett a törökök pénze. Nem ugrásszerűen, csupán néhány százalékkal, vagyis jócskán van még mit ledolgozni az elmúlt hetekben (a dollárral és az euróval szemben) elszenvedett tetemes árfolyamveszteségből.

A CBTR legutóbbi intézkedése arra talán elégséges, hogy egy időre, vagy talán hosszabb távon is, megállítsa a nemzeti valuta erőteljes zuhanását. A múlt szerdai (3 százalékos) vészhelyzeti kamatemeléssel ezt ugyanis nem sikerült elérni.

A líra hirtelen hanyatlását több okkal hozzák összefüggésbe. Például a magas inflációval (amely hivatalosan 5 százalék, de valójában a háromszorosa), a deficites fizetési mérleggel, az ország jelentős devizaadósságával és az államfő meggondolatlan kijelentéseivel. Recep Tayyip Erdoğan ugyanis nemrég kilátásba helyezte, hogy a – politika által már jelenleg is befolyásolt, ám elvben független – jegybanknak az ő utasításait kell majd követnie, ha pártja nyeri meg a júniusi általános választásokat.

A közgazdászok többségének véleményével ellentétes elnöki álláspont az infláció és a kamat közötti kölcsönhatásról megriasztotta a külföldi tőketulajdonosokat, befektetőket is, akikre Törökország erősen rá van utalva. Nem is ragaszkodnak már annyira a török piachoz, sőt tömegesen menekülnek onnan.

Pedig Erdoğan 15 éve tartó (miniszterelnöki, majd államfői) mandátuma alatt a gazdaság jól teljesített. Sőt az utóbbi időben már túl is pörgött, ami sok veszélyt rejteget. A növekedés akár már az év második felében lefékeződhet, s hirtelen visszaeshet.

Alighanem ezzel függ össze a parlamenti és elnökválasztás előrehozása is. Ha ugyanis a menetrendnek megfelelően csak jövőre kerítenének rájuk sort, addigra a lakosság már megtapasztalná a visszaesés következményeit, vagyis az életszínvonal-csökkenést. Esetleg a gazdaságpolitika átalakítása végett bevezetendő intézkedések (köztük a megszorítások) negatív hatásait. Merthogy a kialakult helyzetért elsősorban a felelőtlen (gazdaság)politika okolható. Bár az is igaz, hogy a jórészt magánhitelből finanszírozott befektetésekkel gyarapított gazdaság fundamentumaival is több probléma akad.

A kellemetlenségeknek aligha örülnének a választók, és elkedvetlenedésük akár veszélybe is sodorhatná Erdoğan újraválasztási esélyeit, amit az érintett mindenképpen el akar kerülni.

A valutaválság is rosszkor jött számára. Kormánya gonosz külföldi erők politikai támadását sejti a líra gyengülése mögött. A kabinet szerint az összeesküvők célja az elnök további sikereinek megakadályozása.

Erdoğan ezért mindenkit mozgósítani próbál hazájában a nemzeti valuta gyengülésének megállítására. A minap azt javasolta honfitársainak, hogy külföldi valutájukat váltsák át lírára, ezzel is segítve annak megerősödését. Valószínűtlen azonban, hogy tömegek követik az útmutatást, amelyhez hasonlót már tavaly is adott. Aki akkor megfogadta a tanácsát, jó nagyot bukott a líra értékvesztése miatt.