Július 17-én hivatalos franciaországi látogatásra utazik Aleksandar Vučić szerb államfő, Emmanuel Macron francia államfő is fogadja – derült ki az elnök tegnapi párizsi látogatásán, ahol az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) éves közgyűlésén vett részt. A konferencián az egyik téma éppen a nyugat-balkáni térség integrációja volt. Vučićon kívül részt vett a kérdést taglaló panelbeszélgetésen Edi Rama albán miniszterelnök, Radmila Sekerinszka macedón kormányfőhelyettes és Michael Roth, a német külügyminisztérium államtitkára is.
Az európai közeledés politikájáról szólva Vučić elmondta, meggyőződése, hogy Franciaországnak jelentős szerepe van benne, s afelől sincs kétsége, hogy támogatja Szerbia európai felzárkózását. Hozzátette: szeretné, ha az eddiginél több francia befektető érkezne hazánkba. Úgy vélekedett, hogy Macron jelentős vezéregyéniség Európában, s kedvező jel, hogy a legutóbbi szófiai csúcstalálkozón az egész nyugat-balkáni térség integrációjának a támogatásáról beszélt. Szerbia érti, hogy az EU tagállamainak a többsége ma nem tekint a bővítésre legégetőbb és leglényegesebb kérdésként, ugyanakkor biztató jelnek tart minden, az integrációt sürgető brüsszeli kijelentést – emelte ki az államelnök, mondván, azt is tudja, milyen lesz Macron álláspontja Szerbia csatlakozását illetően, s emiatt máris több országban irigykedve tekintenek Belgrádra. Szerbiának meglehetősen jó a megítélése Franciaországban, népszerűnek számít, a mi dolgunk pedig az, hogy folytassuk a megkezdett munkát – jelentette ki. Vučić, elmondása szerint már hétfőn este találkozott meghatározó francia politikusokkal, s a tárgyalásait ma is folytatja Párizsban. Azt közölte, hogy Szerbia és Franciaország között valaha meglehetősen erősek voltak a szálak, s szeretné, ha a jövő ismét ilyen forgatókönyvet, szoros kapcsolatokat hozna.
AZ OPTIMISTA OLDALON
– Be kell látnunk, nem reális elvárás az, hogy Európa csak velünk és a nyugat-balkáni régióval foglalkozzon. Nem teheti ezt minden áldott nap, hiszen megvannak a maga problémái, külügyi és belső gondjai is. Éppen ezért az a politika lehet sikeres, amelynek értelmében mi és a többi régióbeli ország is leginkább saját magunkkal törődünk, saját fejlődésünkön munkálkodunk, s így teremtjük meg az Európai Unióba vezető út előfeltételeit – fogalmazott nyilatkozatában Vučić.
Hozzátette, a Balkánon, sajnos, egész másmilyen gondolkodás volt sokáig túlsúlyban, minden ország azt nézte, hogyan, hol tudná elgáncsolni a szomszédját. Ehelyett arra van szükség, hogy egymást segítve a saját jövőnkön gondolkodjunk – értékelte. Vučić ezeket a gondolatokat azokra a pesszimista nézetekre reagálva közölte a vita során, melyeket Rama és Sekerinszka fejtett ki a csatlakozás lassú tempójáról beszélve. Roth és Vučić képviselte a panelbeszélgetésen az optimista irányvonalat, mindketten a régió felzárkózásának a fontosságáról beszéltek, s arról, hogy minden államnak dolgoznia kell saját fejlődéséért. A szerb elnök megismételte, abban is teljesen biztos, hogy csak jót hozna, ha még az európai uniós csatlakozás előtt kialakítanának a nyugat-balkáni országok egy közös piacot, továbbá egy szubvenciós rendszert is azok érdekében, akik a régióban terveznek üzleti lépéseket tenni. Ezekkel a megoldásokkal Vučić szerint fejlődőképesebb lehetne a teljes térség, erősebb lenne a gazdasága, s egy ilyen régiót azonnal vonzóbbnak találna az Európai Unió is.
AZ ELŐZŐ HATALOM A VÉTKES
A szerb államfő szerint a Nyugat-Balkánnak fel kellene fognia, hogy nem minden a nagyhatalmaktól és a kívülállóktól függ, saját magunk is sokat tehetünk az adott körülmények között: növelhetjük az életszínvonalat ezekben az országokban. Hozzátette, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő is kiáll a régió felzárkóztatása mellett, s ennyi elég is, a többit már magunknak kell megtennünk. Európa legnagyobb kihívásai között említette a Brexitet, az Oroszországgal és Törökországgal kapcsolatos helyzetet, az Amerikai Egyesült Államokkal való definiálatlan viszonyokat, az olasz politikai válságot.
Szerbia eredményeiről szólva az elnök meggyőződését fejezte ki, hogy jó úton haladunk, a jogállamiság építésén és a gazdaság fejlesztésén kell továbbra is munkálkodnunk. Az idei évet is költségvetési többlettel zárjuk majd, immár zsinórban harmadik éve – ilyesmire nem volt példa a második világháború óta – magyarázta.
Vučić beszélt a koszovói kérdés rendezéséről is. Véleménye szerint ma azért vagyunk ilyen nehéz helyzetben, mert a korábbi hatalmi struktúrák rántottak bele bennünket a szakadékba. Szerinte az előző vezetőség „ráütötte a bélyegzőt a koszovói függetlenség borítékjára”.
A NATO-ról szólva az államelnök Párizsban is elmondta, hogy Szerbia nem kíván e katonai tömb felé haladni, de az együttműködés különféle formáit nem utasítja el.
