Ennek lényege, hogy a menekülteket csak akkor osztanák szét automatikusan az uniós tagországokban, ha a 2015-öshöz hasonló, nagyobb áradat érkezik a kontinensre. Kisebb számok esetén egy olyan rendszert alkalmaznának, amely fokozott támogatást nyújt az áradattal szembesülő uniós határországnak. Ezzel egy időben lehetőség lenne arra is, hogy a tagállamok önkéntes alapon menekülteket fogadjanak be, és ezért uniós többletforrásokat kapjanak.
"Olaszország és Görögország még mindig úgy érzi, hogy cserben hagyták" - mutatott rá Pavlova. Jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Bulgária vezeti a menekültpolitikai tárgyalásokat. Júliusban Ausztria veszi át a soros elnöki hivatalt, és gyaníthatóan még nehezebb lesz majd egyezségre jutni - vélekedett Pavlova. Ezért is fontos annyira, hogy a június végén esedékes európai uniós csúcstalálkozón megegyezésre jussanak a tagállamok. Addig alacsonyabb politikai szinteken tárgyalják meg a felvetést.
A bolgár tárcavezető rámutatott, hogy a menekültek áthelyezése csak egy pontja a javaslatcsomagnak, amely a hatékonyabb határvédelmet és a menedékre nem jogosultak gyorsabb kitoloncolását is tartalmazza.
A menekültkvóta körüli viták miatt 2016 óta húzódik az uniós menekültpolitika reformja. Az Európai Bizottság és Németország vezette csoport kötelező kvótarendszerrel tehermentesítené a migrációs nyomással szembesülő határországokat, míg a visegrádi országok elutasítják a kényszeráthelyezést. Őket támogatja Ausztria is, amelynek új kancellárja, Sebastian Kurz szerint nem csak egyes tagországok állnak ellent ennek, de a menekültek sem akarnak letelepedni Bulgáriában, Romániában vagy Lengyelországban, hanem inkább Németországba, Ausztriába vagy Svédországba vágynak.
