Az igen patinás, közel másfél évszázados múltra visszatekintő Zentai Gimnáziumnak jelen pillanatban 400 tanulója van, 17 tagozattal, ebből 7 szerb és 10 magyar tannyelvű. Az általános magyar tagozaton jelenleg 31 elsős diák tanul, és a társadalomtudományin is 20-on felül, ami napjainkban jó aránynak számít. Természettudományi szakirány viszont pillanatnyilag csak a 3. osztályban van, ugyanakkor a felmérések szerint ismét mutatkozik rá igény, ezért a következő évre ismét kértek rá egy osztályt. Az elmúlt időszakban volt rá példa, hogy 23 osztállyal működött az intézmény, így itt is érezhető a létszámcsökkenés, a diákok és szülők elvándorlása. Hosszú távon az iskola vezetősége azt a célt tűzte ki, hogy stabilan folyjon oktatás minden évfolyamban, mindhárom szakirányon. A gimnáziumok új programterve alapján a gyerekeknek nagyobb lehetősége lesz fakultatív tantárgyak kiválasztására, és ha eljön az ideje, a kötelező 3 tárgyon túl sokkal többől is érettségizhetnek majd. Ezáltal az intézmény közelíteni fog az Európa fejlett részére jellemző érettségi rendszerhez.
A ballagási hét és az év végi hajrá közepette Ujházi Éva igazgatóval a Zentai Gimnázium jelenlegi helyzetéről váltottunk szót.
– Most az a generáció ballag el éppen, akik a bombázások évében, 1999-ben születtek, tehát az ország egyik kritikus időszakában. Mégis olyan évfolyam vált belőlük, akik például kijutottak az országos biológiai versenyre, és szép eredménnyel tértek vissza. De jártunk az országos idegen nyelvi versenyen és számos már megmérettetésen is, úgy hazaiakon, mint anyaországiakon és nemzetközieken. Az O:DA nevű, demokráciáról szóló versenyben a csapatunk kijutott a budapesti döntőre, ahol egy brüsszeli jutalomkirándulást nyertek. Nagyon erős generációról beszélünk tehát. Nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémiára is meghívást kaptunk, az immunológia napjára, azon oknál fogva, hogy a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának rengeteg volt diákunk a hallgatója. Első ízben hívtak meg egyébként határon túli iskolát, és hatalmas megtiszteltetésnek könyvelem el, hogy mi voltunk az elsők. Különösen most bír ez nagy fontossággal, amikor ismét szeretnénk természettudományi szakot nyitni. Arra törekszünk ugyanis, hogy ez a szakirány egy biztos pont legyen az iskolánkban.
Úgy érzem, elsősorban az a lényeges, hogy kiváló tanári karral rendelkezünk, hogy remek kapcsolatot ápolunk a szülőkkel, és hogy olyan szintet tudunk tartani, ami egy igazi gimnáziumtól elvárható. Mindenképp gyermekbarát iskolát szeretnénk, de a nívó megtartása rendkívül fontos, hiszen ha innen kilépnek, az élet nem lesz kegyes, fel kell hát őket rá készítenünk.
Mekkora a vonzáskörzete jelenleg az iskolának?
– Ez tulajdonképpen nem változott az utóbbi évtizedek során, tehát a diákjaink zöme Zentán kívül Moholról, Adáról, Tiszaszentmiklósról, Csókáról és Törökkanizsáról érkezik, ugyanakkor horgosi és topolyai tanulónk is van. És itt szeretném megjegyezni, hogy Zentának rendkívüli módon hiányzik egy kollégium, hiszen a tömegközlekedési állapotaink sajnálatos módon megnehezítik a vidékről bejáró tanulóink helyzetét, olykor egy óránál is többet kell utazniuk egy irányban. A Bolyai TGK kollégiumába ugyan be tudnak jutni pályázat útján a mi gyerekeink is, viszont körülbelül mintegy 40 helyet tudnak biztosítani az összes többi helyi középiskola számára, ami sajnos nagyon kevés.
Az itt végzett gyerekek általában hol tanulnak tovább?
– A szerb osztályban végzettek általában Szerbia területén, a magyar diákok viszont körülbelül 80 százalékban Magyarországon. Ennek több oka is van. Elsősorban anyanyelvükön szeretnének továbbtanulni, aztán például Szeged közelebb is van, mint mondjuk Újvidék, nem utolsósorban pedig azt hiszem, kevesebbe is kerül az iskoláztatásuk, ami az anyagiakat illeti. Úgy vélem, kulcsfontosságú lenne, hogy a magyar gyerekek jól beszéljenek szerbül, mivel egyszerűen félnek attól, hogy nem tanulhatnak anyanyelven tovább. Ami pedig a szakokat illeti, a volt diákjaink valóban mindenféle egyetemen fellelhetőek.
Elsősorban kiknek ajánlja ezt az iskolát?
– Mindenekelőtt azoknak, akik általános műveltségre akarnak szert tenni, és nem szeretnének rögtön 15 éves koruk után szakmát választani. Mindazoknak, akik biztosan tudják, hogy utána egyetemre kívánnak majd menni. Az új törvény egyébként előirányozza, hogy aki gimnáziumot fejezett be, az mehet egyenesen felsőoktatási intézménybe, a gimnáziumi érettségi lesz az egyetemi felvételi, a szakiskolák szakérettségije mellett viszont az ott tanulók közül le kell tenniük a gimnáziumit is mindazoknak, akik tovább szeretnének tanulni. Azoknak is ajánlom, akik a 8. általános után még nem biztosak abban, mivel lenne kedvük a későbbiekben foglalkozni. És valljuk be, a legtöbb 15 évesnek nincs is még határozott elképzelése erről. Mi egyébként úgy a hazai, mint a magyarországi egyetemeknek helyt adunk, hogy nálunk bemutatkozzanak, nyílt napokat is szervezünk számukra, így a tanulóinknak van miből válogatniuk.
