2024. március 28., csütörtök

Évente egy zombornyival kevesebben vagyunk

Több mint 55 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, és mintegy 15 ezer ember szenved el infarktust

Szerbiában évente több mint 55 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, vagyis évente  például Zombor méretű város lakosságával csökken az ország népesedése. Szerbiában a nyugat-európai országokat megelőzve a halálos kimenetelű megbetegedések ötven százaléka szív- és érrendszeri betegségek miatt következik be, Európa nyugati államaiban az elhalálozások aránya 35 százalékos – mutat rá a Danas napilap.

Mint dr. Branko Beleslin, a Szerbiai Klinikai Központ kardiológusa és a Szerbiai Kardiológusok Egyesületének igazgatóbizottsági elnöke rámutatott, a betegség egyre fiatalabb korban jelentkezik, így egyre gyakrabban halnak meg a 65 évnél fiatalabb életkorúak.

Rámutatott arra, hogy a fiatal, infarktusos betegek közül szinte mindenki dohányzik, ezért felszólította a dohányzókat, hogy mellőzzék, illetve hagyják el káros szenvedélyüket. Az idősebb polgárok esetében a rendszeres ellenőrzésre hívta fel a figyelmet, a vérnyomás, a koleszterinszint rendszeres mérésére, emellett még ebben a korban is fontos követni a testsúly alakulását, és rendszeresen kell mozogni.

A rendelkezésre álló adatok szerint szív- és érrendszeri betegségekben évente több mint 55 ezer ember hal meg, illetve több mint 15 ezer ember kap szívinfarktust.

Szerbiában az elmúlt években az egészségügy kiváló eredményeket ért el az akut miokardiális infarktus kezelésében, de az agyinfarktus intervenciós kezelésében is számos törekvés valósult meg. Dr. Goran Davidović, a Szerbiai Koszorúér-egységek Egyesületének elnöke rámutatott, évről évre növelik a kapacitásokat, hogy el tudjanak látni minden miokardiális infarktusban szenvedő beteget. Ennek köszönhetően ugyan kevesebben halnak meg szív- és érrendszeri betegségben, de így is a nők körében az elhalálozások 14 százalékáért, a férfiak körében pedig a 16 százalékáét ez a betegség a felelős.

Davidović rámutatott arra, hogy ettől még aggasztóbb adat, hogy az első infarktus utáni első évben a páciensek 20 százaléka újabb infarktust él át, de akkor már komplikációk is felléphetnek, sokszor  agyinfarktussal is párosul a sztent eltömődése miatt, és végzetes is lehet, a betegek az első infarktus után folyamatos magas szintű veszélynek vannak kitéve, ezért felhívta betegek figyelmét, hogy a vérnyomás- és a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek mellett fontos szerepet töltenek be a trombózist gátló gyógyszerek is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Szerbia sajnos nem követi a világtrendeket, így a régi technológiával gyártott gyógyszerek állnak a páciensek rendelkezésére. Az orvos szerint sokkal sikeresebb gyógykezelést valósíthatnánk meg, csökkentve az egészségügyi ellátás költségeit, ha követhetnénk a fejlett államok fejlett terápiáit. Ez ügyben az ágazati szervezetek már kérvénnyel fordult a Köztársasági Egészségügyi Alaphoz, hogy kerüljenek a pozitív gyógyszerlistára a korszerű gyógyszerek is.