2024. április 18., csütörtök

Bővítésre mindenképp lehet számítani

Az igazságügyi és emberi jogi kérdések rendezése fontos a csatlakozás folyamatában – Belgrádban járt a Bundestag képviselője
Manuel Saracin: A csatlakozni kívánó országok mindegyikének az eredményeit külön-külön értékeli az Unió (Fotó: Beta)

Manuel Saracin: A csatlakozni kívánó országok mindegyikének az eredményeit külön-külön értékeli az Unió (Fotó: Beta)

Igaz, hogy az Európai Unió bővítésének a kérdése nem számít népszerűnek manapság egyes tagállamokban, a csatlakozni kívánó országoknak mégis tudniuk kell, hogy mindegyiknek az eredményeit külön-külön értékelni fogja az Unió, s annak alapján döntenek majd a felvételről – fogalmazott Belgrádban Jadranka Joksimović európai integrációs miniszterrel folytatott megbeszélésén Manuel Saracin, a német Bundestag európai kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagja. A miniszter és vendége teljesen egyetértett abban, hogy a 23. és 24. tárgyalási fejezetbe foglaltak teljesítése, az igazságügyi rendszer reformja, a szervezett bűnözés elleni harc, a kisebbségi jogok kérdése, a sajtószabadság ügye rendkívül fontos témák az európai csatlakozás eléréséhez vezető úton, de lényegesek magának az országnak a korszerűsítése, előrelépése, a jogállamiság kialakítása szempontjából is. A tekintetben sem volt véleménykülönbség, hogy az EU és a Nyugat-Balkán országainak részvételével megtartott múlt heti szófiai csúcstalálkozónak sikerült egy erőteljes, határozott üzenetet megfogalmaznia, amely optimizmusra ad okot: a számos kihívás ellenére a régió európai perspektívával rendelkezik. Joksimović aláhúzta, hogy Szerbia egyébként is a régióbeli együttműködés és kapcsolatteremtés szószólója és szorgalmazója, mert ezek nélkül soha nem beszélhetnénk békéről, stabilitásról, fejlődésről.

Jadranka Joksimović köszönetet mondott Németországnak az európai felzárkózás útján nyújtott segítségért. Megállapították, hogy a két ország közötti kapcsolatok rendkívül jók, mindkét fél elégedett azok alakulásával.

A nap folyamán Marko Đurić, a kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője, a Pristinában korábban letartóztatott, majd szabadon engedett szerb politikus is találkozott a német diplomatával. Beszámolt arról, hogyan látja a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd alakulását, továbbá megvitatták, milyen kihívásokkal találja magát szembe nap mint nap a koszovói szerb közösség. Véleményének adott hangot, hogy a Koszovót elhagyott szerbek visszatérésének meglehetősen kicsi az esélye. Úgy fogalmazott: a brüsszeli dialógus során született megállapodásokat csupán Szerbia alkalmazza, Pristinában már óriási gondok vannak a kivitelezéssel. Arra emlékeztetett, hogy a szerb községek közösségének a megalapítása is évek óta várat magára Koszovóban, noha éppen ez lenne a pristinai szervek elsődleges kötelezettsége. Đurić beszámolt a Koszovóval kapcsolatos belső dialógus eredményeiről is, arról, hogy Szerbia készen áll továbbra is minden vitatott kérdésnek a konszenzusos alapon történő rendezésére. Axel Dittmann, Németország szerbiai nagykövete is jelen volt a megbeszélésen.