Dr. Zeller Gyula
Az Újvidéki Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem együttműködése keretében nemrég kétnapos rendezvénysorozat zajlott Újvidéken, ahol bemutatkozott a pécsi egyetem több kara. Mindez kiváló alkalmat kínált a tapasztalatcserére is, hiszen a Pécsi Tudományegyetem több mint 20 000 fős hallgatói létszámával, 1400 oktatójával, kutatójával és 10 karával a Dél-Dunántúl tudásközpontja.
Magyarország legrégebbi egyeteme kiterjedt kétoldalú egyetemközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik a szomszédos országok egyetemeivel, illetve jelentős európai, amerikai és ázsiai egyetemekkel. Újvidéken ezúttal a Növénybiológia Tanszék, a Művészeti Kar és a Nemzetközi és Európa Jogi Tanszék tanárai, kutatói és hallgatói vendégeskedtek, és a fiatalok számára sportversenyt is szerveztek. A PTE rektorhelyettesét, dr. Zeller Gyulát a tervezőgrafikusok kiállításmegnyitóján kérdeztük a két intézmény együttműködéséről.
– A Pécsi Tudományegyetem és az Újvidéki Egyetem kapcsolata évtizedekre nyúlik vissza, azt mondhatnám, hogy mióta én az egyetemen dolgozom – és ennek már negyven éve –, azóta létezik valamilyen kapcsolat. Ez különböző szintű volt: a professzorok személyes ismeretségéből közös kutatások folytak, közös tanulmányok jelentek meg, az utóbbi időben azonban magasabb szintre emeltük ezt a kapcsolatot, és nemcsak szűkebb szakmai körben, hanem a két egyetem közötti kapcsolat is megerősödött, felvirágzott. Ennek keretében az Újvidéki Egyetem Pécsett újvidéki napokat tartott, ezt viszonoztuk mi most. Gazdag programot sikerült bezsúfolnunk a két napba, több kart, több projektet mutattunk be: a villányi borkultúra történetéről hallottunk előadásokat, de volt kiállításmegnyitó, kamarakoncert, sporttalálkozó és futsalmérkőzés is, majd a rendezvénysorozatot jogi szimpózium zárta.
A tudományosság jegyében milyen témák kerülnek terítékre?
– A Pécsi Tudományegyetemnek nincs klasszikus agrárképzése, egy területen végzünk tudományos kutatást, ez a szőlészet és borászat. Van egy szőlészeti és borászati kutatóintézet, amely egyrészt felelős a magyar szőlészeti génállomány megőrzéséért, másrészt kutatásokat végez és bort is termel. Sajátos szakmai téma került terítékre, hogy hogyan lehet a szőlőbogyók színét, illetve a fürtök tömöttségét befolyásolni, illetve maga a villányi borvidék. A jogi témáknál aktuális témaként a migráció került előtérbe, a Nyugat-Balkán és az Európai Unió, az EU bővítése. Szó volt az afrikai migrációról, az EU menekültügyi törvényéről és a biztonságos ország koncepciójáról, a Kék Kártya irányelv változásairól.
Miért fontos egy ilyen egyetemek közötti kapcsolat?
– A Pécsi Egyetemen nagyon sok külföldi egyetemista tanul, az intézmény nagyságához képest arányaiban a legtöbb külföldi hallgatóval rendelkezünk, összesen 4200 külföldi hallgatónk van. Viszonylag kevesen érkeztek a határon túlról, ez a szám ötven alatt van. Nem a hallgatók regrutálása a cél most sem, hanem az, hogy akadémiai szinten megosszuk a tapasztalatainkat, hogy milyen is az Európai Unión belüli lét a felsőoktatásban. Reméljük, hogy a tapasztalataink megosztása értékesíthető az Újvidéki Egyetem vezetői számára is. Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa volt, és ez sok mindent jelentett az egyetem számára is, ezeket a tapasztalatokat is szeretnénk megosztani, hiszen Újvidék is a cím viselője lesz 2021-ben.
A tervezőgrafikusok kiállításának megnyitóján beszélgetünk, az 5, 12, 23 címet viselő tárlat címében szereplő 5 azt jelzi, hogy jelenleg öt vajdasági származású hallgató van a karon, akik most bemutatkozhattak Újvidéken.
– Úgy éreztük, hogy kötelességünk őket is bemutatni, mert fontos, hogy itthon is meg tudják mutatni, hova jutottak, mert – ahogyan én ismerem a terveiket – szeretnének visszajönni, és grafikusként, tervezőként, tipográfusként itt működni, és ez számunkra is öröm.
