Szombaton országszerte több mint 40 településen mintegy 200 program keretébenszervezték meg a Múzeumok Éjszakáját. A látogatók 17 óra és hajnali 1 óra között tekinthették meg a múzeumok, galériák, kulturális intézmények kínálatát. Mindenki, kortól függetlenül, megtalálhatta a számára legérdekesebb programot.
ÚJVIDÉKEN
Az érdeklődők 15 helyszínen követhették figyelemmel a kiállításokat, tárlatokat, kulturális programokat és eseményeket. Az idei rendezvényen, amelynek a Győzelmek és győztesek volt a témája, az I. világháború végének 100. évfordulójára emlékeztek. A Vajdasági Levéltárban a XVII. és a XIX. század vége közötti térképeket, városi tervrajzokat, kataszteri kivonatokat mutatták be, ezenkívül Újvidék épületeinek tervrajzai is megtekinthetőek voltak. A Vajdasági Múzeumban Mi az újvidéki? kérdésre keresték a választ. Felsorolták mindazt, ami szerintük jellemzi az újvidékieket, például, hogy a gyermekek a Betaniján születnek, a polgárok a Halpiacra és a Strandra járnak. A múzeum átriumában Szeretitek a popzenét? címmel a Bajićevi slavuji gyermekkórus koncertezett, a Kortárs művészetek múzeumában pedig megszervezték Miloš Šobajić alkotóművész kiállítását. Alkotásaiban az erőszak, továbbá különféle konfliktushelyzetek fedezhetők fel alapmotívumként. A La Vista Galériában a vajdasági légi közlekedés történelmét mutatták be, amely 1913-ban, az I. világháború kitörése előtt kezdett fejlődni.
Miloš Šobajić kiállítása a Kortárs Művészetek Múzeumában (Dávid Csilla felvétele)
A Múzeumok Éjszakáján nemcsak a muzeális jellegű intézmények adtak otthont a rendezvénysorozatnak, hanem a Vajdasági Rádió és Televízió is zenei programokkal kedveskedett az érdeklődőknek. Az Újvidéki Rádióban a látogatók az Újvidéki Dzesszfesztivál előadóinak lemezeit hallgathatták meg az 1979 és 1988 közötti időszakból. Az újvidéki Milan Petrović Általános és Középiskolában megnyílt az Inklúzió, a művészi alkotás módszere – inklúzió a kreatív alkotáson és a képzőmészeten keresztül elnevezésű kiállítás, az újvidéki Művészeti Akadémia és a Milan Petrović Általános és Középiskola közös projektuma. A Múzeumok Éjszakája megfelelő alkalom volt arra, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének támogatásával foglalkozó intézmények és szervezetek is bekapcsolódjanak a munkába, és hogy ilyen módon népszerűsítsék tevékenységüket. (lau)
SZABADKÁN
Huszonkilenc helyszínen várták kiállítások, programok a Múzeumok Éjszakáján a látogatókat. A legnagyobb érdeklődés a nemrégiben rendeltetésének átadott Zsinagóga iránt volt, amely most először nyílt meg a nagyközönség előtt. Fél hétkor, kapunyitáskor már néhány százan várakoztak, hogy lássák a hosszú évtizedek után ismét teljes pompájában tündöklő, szecessziós stílusú szakrális épületet, és egyre csak érkeztek az újabb látogatók. Az ünnepi istentiszteleten legalább 800-an vettek részt, és mire ez befejeződött, már ismét több tucatnyian várakoztak a Zsinagóga udvarán, hogy megcsodálhassák az épület belsejét.
Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke érdeklődésünkre elmondta, hamarosan egy egész héten át nyitva tart a Zsinagóga, hogy lássák, milyen ritmusban érkeznek a látogatók, és e tapasztalatok alapján véglegesítik majd a Zsinagóga Alapítvány ülésén a nyitvatartási időt.(m.k.)
Istentiszteleten a Zsinagógában (Mihályi Katalin felvétele)
Kérdésünkre, hogy meglepő volt-e ez az óriási érdeklődés, Szabados Róbert azt válaszolta, miután december 31-én befejeződött a felújítás kivitelezése, és március 26-án Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő átadta a Zsinagógát, majd május 7-én a tóratekercs is a helyére került, érthető, hogy a szabadkaiak látni szeretnék a világ legszebb zsinagógáinak egyikét, amely Szabadka egyik szimbólumává vált.
A Zsinagóga előtti parkolóban veteránautók kiállítása zajlott, de a Szabadkai Városi Múzeumban és a Múzeumok Éjszakája többi helyszínén is késő estig rengeteg érdeklődőt vonzottak a kiállítások, színes programok.
ZENTÁN
Pénteken este a múzeumok nemzetközi napja alkalmából megnyílt, a zentai sajtó múltját bemutató kiállítással vette kezdetét a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat. Pejin Attilának, a zentai Városi Múzeum történészének a Pártalan vad című kiállítása 1875 és 1953 között megjelent hetilapok történetét tárja az érdeklődők elé.
A Tisza-parti kisváros első, hivatalos sajtóorgánuma 1875-ben jelent meg, s ettől kezdve legalább két hetilap jelent meg egyidejűleg Zentán – ecsetelte Pejin az egybegyűlteknek, s elmondta azt is, hogy voltak, akik napilap elindításával is próbálkoztak, de ezt a szűk vásárlóréteg miatt nem tudták rendszeresíteni.
Pejin Attila Pártalan vad című kiállítása az 1875 és 1953 között megjelent hetilapok történetét tárja az érdeklődők elé (Horváth Zsolt felvétele)
A kiállításon bemutatott hetilapok, illetve időszakosan megjelent újságok mellett a látogatók részletes betekintést nyerhetnek az adott kor életébe, illetve abba is, hogy a politika, a közéleti események miképpen fejtették ki hatásukat az adott kor sajtótermékeire, illetve újságíróira is. Szombaton a látogatók, az előző évekhez hasonlóan, délelőtt kilenc órától éjfélig tekinthették meg az állandó tárlatokat, a történelmi, régészeti és néprajzi gyűjteményt, valamint az időszaki kiállítást.
A délelőtti órákban a múzeum munkatársai a Gyermekbarátok Szervezetével a legkisebbek számára játékos foglalkozásokat is tartottak, este nyolc órakor pedig a családok számára rukkoltak elő meglepetésprogrammal. A rendezvénysorozat a késő esti órákban a zEtna internetes irodalmi folyóirat és könyvkiadó holdudvarához tartozó szerzők irodalmi estjével ért véget. A Városi Múzeum mellett a Múzeumok Éjszakáján a Stevan Sremac Emlékház állandó kiállítását is megtekinthették a zentaiak, és a zentai városháza tornyában lévő Zentai Csata Emlékkilátóba is szerveztek csoportos látogatásokat. (Hhzs.)
