Tizenhét pontos közös nyilatkozatot fogadtak el Szófiában az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok közötti csúcstalálkozó résztvevői, határozott támogatásukról biztosítva a régió tagjelölt államait az eurointegrációs törekvésükben, s megfogalmazták azokat az elvárásokat is, amelyeket teljesíteniük kellene az érintett országoknak annak érdekében, hogy elnyerhessék az EU teljes jogú tagságát.
Már a deklaráció első pontjában kimondják, hogy tekintettel a közös politikai, biztonsági és gazdasági érdekekre, az Európai Unió üdvözli a Nyugat-Balkán európai irányultságú törekvéseit, támogatja azokat a lépéseket, amelyek egy erős, stabil, egyesült Európa irányába vezetnek, amihez a közös kulturális, földrajzi adottságok és értékek adnak megfelelő alapot. A nyugat-balkáni országok megerősítették az európai perspektíva kapcsán megfogalmazott elszántságukat, stratégiai célként tekintenek az EU-ra, s egymás kölcsönös támogatása mellett foglaltak állást. A maga részéről az EU vállalta, hogy fokozza a régió politikai, gazdasági és szociális értelemben vett átalakulását segítő intézkedéseket, az eddiginél nagyobb szerepet vállal a felzárkózás folyamatában, segíti a jogállamiság elérését és a szociális-gazdasági reformok végrehajtását. Az EU ugyanakkor elismeréssel szólt a régió államainak az eredményeiről a korrupcióellenes harc és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén elért előrelépések kapcsán, de a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartása, alkalmazása is dicséretet érdemel. A nyilatkozatban megjegyzik, hogy a jogok alkalmazása, a közvélemény tájékoztatása, a szabad sajtó kulcsfontosságú a felzárkózásban, éppen úgy, mint ahogyan a jószomszédi kapcsolatok építése is a csatlakozásra váró államok között.
Az Unió arra ösztönözte a feleket, hogy találjanak mielőbb megoldást a múltból származó esetleges nézeteltérésekre és az egymással szembeni jogi követelésekre, haladjanak a végleges megbékélés és a bilaterális kapcsolatok tökéletesítése felé, hiszen ez az EU-nak is érdeke. Az elfogadott nyilatkozat kiegészítő részében az EU a nyugat-balkáni országokkal való kapcsolatok erősítése mellett száll síkra.
MÉG GYORSABB REFORMOKAT
A nyugat-balkáni meghívottak között ott voltak Koszovó vezetői is, akiknek állami képviselőként való jelenlétét Spanyolország határozottan ellenezte. A bolgár szervezők végül úgy oldották meg a problémát, hogy a megbeszélésen egyik állam nevét sem tüntették fel, s a közösen elfogadott deklarációban sem sorolták fel az érintett országokat. A szófiai Nemzeti Kulturális Palotában megtartott tanácskozáson Aleksandar Vučić szerb államfő szólalt fel először. Arról biztosított mindenkit, hogy Szerbia folytatja a megkezdett reformokat az európai integráció útján, sőt, egyre gyorsabban fogja ezt véghezvinni, hogy a csatlakozási folyamat folytatásában minél több tárgyalási fejezetet meg tudjon nyitni. Emlékeztette a résztvevőket a szerbiai gazdasági reformok sikerére, köszönetet mondott Angela Merkel német kancellárnak is, amiért kezdeményezte a berlini folyamatnak nevezett régióbeli stabilitási egyeztetések sorát. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai biztosnak is háláját fejezte ki eddigi tevékenységéért a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli párbeszéd kapcsán. Úgy fogalmazott, továbbra is számít az EU segítségére a dialógus folytatásában. Hogy előrelépés is van, arról a Niš és Pristina közötti autóút hamarosan bekövetkező alapkőletétele tanúskodik.
MACRON, AZ ÜNNEPRONTÓ
Felszólalásában Angela Merkel arra helyezte a hangsúlyt, hogy Európának érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása és az, hogy a régió egy fejlődő, gazdaságilag erős térség legyen. A Balkán térségének biztonsága közös cél – fogalmazott. Elismeréssel szólt a szervezőkről, különösen Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök fáradozásáról. Úgy ítélte meg, hogy a bolgár uniós elnökség ideje alatt számos jelentős lépés történt a Nyugat-Balkán Európai Unióhoz való közelebb kerülésében.
A csatlakozás előtt még számos reformot kell végrehajtani a nyugat-balkáni országokban, de magában az Európai Unióban is – fejtette ki ma a véleményét az integráció kérdése kapcsán Emmanuel Macron francia államfő. Az EU-nak jobban kell működnie, ezért bizonyos változások elengedhetetlenek – tette hozzá. Mint mondta, maga nem tud hozzájárulni egyetlen új állam csatlakozásához sem mindaddig, amíg nem lesznek meg a garanciái a csatlakozási feltételek teljesülésének az adott ország részéről, továbbá addig, amíg maga az EU nem hajtja végre a szükséges belső reformokat. Az elmúlt másfél évtized valójában az EU gyengülését eredményezte, miközben mindenki folyamatosan azon munkálkodott, hogy bővítse, fejlessze az Uniót. Nekünk és az újonnan csatlakozó államoknak sem lenne jó, ha egy olyan mechanizmussal vennénk fel őket, amelynek egyetlen célja a bővítés, minden szabályrendszer nélkül – értékelte Macron.
TÍZMILLIÁRDOS CSOMAG?
Újságíróknak nyilatkozva Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy Szerbia és Montenegró az első helyekről indul az Unió felé tartó verseny rajtvonalán, s lehetséges a csatlakozás elérése 2025-re. Ezt a dátumot határozza meg egyébként a leendő bővítés első lehetséges éveként az Európai Bizottság bővítési stratégiája. Közölte, a nyugat-balkáni térség integrációja kulcsfontosságú. A terrorizmus és a migráció kérdését nevezte a legégetőbb problémának Európa jövője tekintetében. Javasolta azt is, hogy egy tízmilliárd eurós csomagot bocsássanak az infrastrukturális beruházások, közúti és vasúti fejlesztések, a digitalizáció céljaira a Nyugat-Balkánon.
A nap végén szintén újságíróknak nyilatkozva Vučić beszélt Koszovó kérdésének a rendezéséről is. Mint mondta, meg kellene vizsgálni, mi történik a már elfogadott brüsszeli megállapodással, miért nem teljesíti az egyik fél annak előírásait. Reményének adott hangot, hogy „Szerbiának lesz elég ereje megtalálni a megoldást a koszovói kérdés kapcsán, feltéve, hogy a másik oldalon is hajlanak majd a kompromisszumra”. A dialógust folytatni kell – hangsúlyozta.
