Egy nappal a szófiai EU–Nyugat–Balkán-csúcstalálkozót megelőzően a szerbiai és a brüsszeli vezetők elsősorban a térség és ezen belül Szerbia uniós csatlakozási esélyeivel kapcsolatban fogalmazták meg meglátásaikat. Emellett a koszovói kérdés megoldása is központi téma volt, valamint az, hogy mennyire lankadt Szerbiában a lelkesedés az uniós integráció iránt.
A SZERBIAIAK BELEFÁRADTAK
Aleksandar Vučić köztársasági elnök álláspontja szerint nem meglepő, hogy az átlagember belefáradt a csatlakozásba, azaz a várakozásba, hogy az egyszer megtörténjék. Szerbia 2000-ben kezdte meg az európai utat, azóta 18 év telt el, és a mostani becslések szerint a csatlakozás legkorábbi időpontja 2025 lehet, bár ezt a dátumot sem vésték kőbe – érvelt Vučić, reagálva az újságírói megjegyezésre, hogy az EU következő költségvetéséből nem derül ki, hogy Brüsszel 2027-ig új tagállamokat tervez felvenni a köreibe. Mindennek ellenére az EU-csatlakozásnak nincsen alternatívája – tette hozzá Vučić.
Az államfő Koszovó témájára is kitért, viszont nem említette sem a kérdés rendezését előirányozó szerbiai javaslatot – amelynek elkészítését április végére ígérte –, sem azokra az állításokra nem reagált, hogy az EU és az USA továbbította a szerb államvezetésnek a koszovói kérdés megoldási javaslatát, csupán megismételte, hogy Szerbia kész a kompromisszumra, megalázkodni viszont nem kíván.
Vučić álláspontja szerint az EU olykor igazságtalanul bánik Szerbiával, hiszen felró olyan dolgokat, amelyeket más országoknak, olykor saját tagállamainak, elnéz, sőt még olyasmit is, ami Szerbiában meg sem történt. Ugyanakkor az is tény, hogy a szerbiai társadalom és a média egy része elégedetlen, az államvezetésnek pedig cselekednie kell ennek okán – tette hozzá az államfő.
FENNTARTHATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS
Johannes Hahn, az EU bővítési és szomszédságpolitikai biztosa szintén nem ejtett szót az EU állítólagos Koszovó-ügyi megoldási javaslatáról, sem arról, hogy ismét téma lenne a Szerbia és a Koszovó közötti területcsere. Azt azonban aláhúzta, hogy a kérdést Belgrádnak és Pristinának kell rendeznie. A Belgrád–Pristina-párbeszéd folyamatában a következő fontos állomás a felek közötti kapcsolatok átfogó rendezése lesz, ennek módja és tartalma viszont kizárólag a felektől függ, hangsúlyozta Hahn, hozzátéve, hogy a kapcsolatok rendezése nemcsak Belgrád, hanem Pristina érdeke is, hiszen mindkét fél célja az uniós csatlakozás.
– A Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatok rendezésének célja a fenntartható és hosszú távú együttműködés kialakítása a felek között, aminek köszönhetően lépést tehetnek az EU felé vezető úton. Csak ez számít. A hosszú távú végeredmény alapja a nemzetközi jogra támaszkodó, fenntartható és észszerű, illetve megvalósítható megoldás. Az EU elvárja, hogy a párbeszéd során a felek maradéktalanul alkalmazzák a szerb községek közösségének megalapításáról szóló megállapodást. Ennek értelmében a közösség statútumtervezetének négy hónappal a szóban forgó dokumentum kidolgozásának megkezdése után kell elkészülnie. A koszovói kormányfő április 4-én bízta meg az illetékes munkacsoportot a statútum tervezetének kidolgozásával, vagyis a határidő augusztus 4-e – taglalta Hahn.
TÖRTÉNELMI FORDULÓPONT
A bővítési biztos a holnapi szófiai csúcstalálkozót történelmi fordulópontnak nevezte az EU és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolatok tekintetében. A csúcstalálkozó új energialöketet adhat az EU és a nyugat-balkáni térség országai közötti kapcsolatoknak, hiszen az elvárások szerint megerősíti majd ezeknek az országoknak az európai perspektíváját, és megszilárdítja kapcsolatukat az EU-val, valamint az európai közösséggel való összeköttetésüket – beleértve ebbe a közutak, a vasúti hálózat, az energetika, a kereskedelem, a gazdaság és a digitális piac témaköreit, illetve az említett területeken megvalósuló majdani beruházásokat – véli Hahn. Mint hozzátette, a néhány évvel ezelőtt Szalonikiben megtartott hasonló csúcstalálkozóval szemben Szófiában elsősorban a konkrét közös projektumokról lesz szó.
Reagálva az újságírói kérdésre, hogy mire számíthatnak a térség országai az EU következő költségvetési tervezetének függvényében – mivel az EU 2027-ig nem irányoz elő eszközöket új tagállamok számára – Hahn leszögezte: „A Nyugat-Balkán tekintetében az EU továbbra is a bővítést támogatja, és ez visszatükröződik mind a költségvetésen, mind a csatlakozási stratégián. A költségvetés tervezetének 19. szakasza a költségvetési eszközök újraelosztását irányozza elő arra az esetre, ha új tagállamok csatlakoznak az EU-hoz.”
Az EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői és hat nyugat-balkáni partnerország, illetve tartomány – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia és Koszovó – vezetői vesznek részt. Az uniós tagállamok közül egyedül Spanyolország nem képviselteti magát a legmagasabb szinten, Mariano Rajoy miniszterelnök ugyanis elfogadhatatlannak tartja Koszovó képviselőinek a jelenlétét. A találkozó házigazdája Bojko Boriszov, az EU soros elnökségét betöltő Bulgária miniszterelnöke, a csúcstalálkozó elnöki tisztét pedig Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke fogja ellátni. A csúcstalálkozón egyebek mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn is részt vesz.
