A Szerbiai Képviselőház folyamatban lévő, ötödik ülésén összesen 22 beterjesztés szerepel napirenden, egyebek mellett a Szerbiai Katonaság kötelékében szolgáló hivatásos katonák és a biztonsági szolgálatok munkatársai számára építendő olcsó lakásokkal kapcsolatos szabályokat rendező lex specialis, azaz különleges törvény javaslata. Emellett napirenden szerepel az ingatlanok és a vezetékek földkönyvekbe való bejegyzésének a folyamatáról szóló törvény javaslata, az 1999-es NATO-bombázás következményeinek a feltárásával megbízott parlamenti tényfeltáró bizottság megalakításának a javaslata és a közlekedésitörvény-csomag. Utóbbi egyebek mellett az utakról, a vasútról, a vasúti közlekedés biztonságáról és a vasúti rendszer átjárhatóságáról szóló törvények javaslatait, valamint a közúti utasszállításról, a közúti teherszállításról és a közlekedésbiztonságról szóló törvények módosítási javaslatait foglalja magába.
LAKÁS 64 MILLIÓ EURÓ ÉRTÉKBEN
Az olcsó lakásokat feltehetőleg augusztus végén kezdenék meg építeni – erősítette meg a szóban forgó területet szabályozó törvényjavaslattal kapcsolatban a beterjesztő, a szerb kormány nevében Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter. Mint hozzátette, eddig Vranjéban, Kraljevóban és Nišben készítették elő a terepet, így elsőként ott épülnek meg a lakótömbök, amelyekben katonák és a biztonsági szolgálatok munkatársai vásárolhatnak kedvezményes feltételekkel lakást. Pillanatnyilag megközelítőleg 30 ezer, a biztonsági erőkben dolgozó személynek nincsen saját lakása. Az olcsó lakások nemcsak a szóban forgó személyek, illetve családjaik lakhatási gondjait oldaná meg, hanem kedvezően befolyásolná az ország GDP-jének a növekedését is – véli a miniszter, akinek elmondása szerint az elkövetkező néhány évben építendő lakások összértéke 64 millió euró. Mihajlović a folytatásban reményét fejezte ki, hogy a képviselők a közlekedésbiztonságról szóló törvény módosítási javaslatát is elfogadják, utóbbi ugyanis előirányozza, hogy az autópályákon 120 helyett 130 km/h legyen a megengedett legnagyobb haladási sebesség.
Az ingatlanok és a vezetékek földkönyvekbe való bejegyzésének a folyamatáról szóló törvény javaslata előirányozza, hogy a polgárok és a gazdasági társaságok a jövőben egy helyen, a közjegyzőnél végezzék el az ingatlanok bejegyzését, és ne kényszerüljenek végigjárni több hivatal több tolóablakát. A közjegyzők a javaslat értelmében hozzáférhetnek a földkönyvi kivonatokhoz, adásvételi szerződéseket írhatnak alá, és a polgárok helyett ők továbbítanák a katasztereknek, a helyi önkormányzatok hivatalainak és az adóhivatalok helyi fiókintézeteinek a kérvényt az ingatlan bejegyzésére vonatkozóan. Az utakról szóló törvényjavaslat a közutak feletti tulajdonjog kérdését rendezi, aminek köszönhetően – a beterjesztő indoklása szerint – pontosan meghatározzák, hogy ki illetékes a Szerbia és a Vajdaság területén található utak karbantartásában, illetve a besorolatlan utak karbantartásában. A közúti teherszállításról szóló törvény módosítására a felügyelőségi felügyeletről szóló törvénnyel való összehangolás miatt van szükség. A beterjesztő a javasolt módosításoktól a szürkegazdaság visszaszorítását reméli. A becslések szerint nagyjából 100 millió eurót tesz ki a „feketén” teherszállítással foglalkozók bevétele. A közúti utasszállításról szóló törvény módosítási javaslata az eddigiekhez képest részletesebben szabályozza a működési engedélyek kiállításának, valamint a menetrendek változtatásának a feltételeit.
ELHANYAGOLJÁK A MEZŐGAZDASÁGOT
Keddi nap lévén, a képviselők kérdést is intézhettek a köztársasági kormányhoz, illetve annak képviselőihez. A legtöbbjüket a NATO-bombázás következményeinek a feltárásával megbízott tényfeltáró bizottság témája foglalkoztatta. Nataša Mićić, a Liberális Demokrata Párt képviselője egyetért azzal, hogy a polgároknak jogában áll megtudniuk a szegényített uránnal történt bombázásnak az egészségre és a környezetre gyakorolt hatását, de szerinte ezzel nem a politikumnak, hanem a kutatóknak kellene foglalkozniuk. A képviselő álláspontja az, hogy a Vinča Intézetnek kellene megválaszolnia, hogy milyen esetleges káros következményei vannak a bombázásnak. Mićić azzal kapcsolatban is nemtetszésének adott hangot, hogy a kormány csupán a katonák és a biztonsági szolgálatok munkatársainak teszi elérhetővé az olcsó lakásokat, a fiatal pároknak nem kínál fel hasonló lehetőséget.
Miroslav Aleksić, a Néppárt képviselője Szerbia jégvédelmi rendszerének a felkészültsége iránt érdeklődött. Mint rámutatott, Szerbia egyes régióiban hétfőn hatalmas jégverés pusztított, tetemes kárt okozva a gazdáknak. Aleksić értékelése szerint Szerbia jégvédelmi rendszere nem hatékony, majd a következő kérdéseket intézte Ana Brnabić miniszterelnökhöz: „Hány jégrakéta-kilövővel írtak alá szerződést? Hány aktív jégrakéta-kilövő állomást tartanak nyilván az országban? Vajon fontosabbnak tartja-e a jégvédelemnél a gay kifestőkönyveket?” A mezőgazdaság több mint 1,5 millió szerbiai polgárnak biztosít megélhetést, az állam viszont nem ismeri fel ennek az ágazatnak a jelentőségét – szögezte le Aleksić.
