2024. április 24., szerda

„Szerbiában könnyebb a gyermekekkel foglalkozni”

Interjú Fehér Gabriella asztaliteniszezővel
Fehér Gabriella (balról) és a katalán lányok (a szerző felvétele)

Fehér Gabriella (balról) és a katalán lányok (a szerző felvétele)

Napilapunkban a közelmúltban számoltunk be a Katalán Asztalitenisz-szövetség serdülő korosztályának zentai edzőtáboráról, amelyen Fehér Gabriella edző vezetésével három fiatalabb serdülő, illetve ugyanennyi serdülő korosztályú játékos készült fel az előttük álló megmérettetésekre. Gabriella egy évtizeddel ezelőtt, az országos csapatbajnoki cím elnyerése után vett fájdalmas búcsút a zentai klubtól, és Spanyolországba költözött. Jelenleg a katalán szövetség edzője, emellett a Suris Calella csapatát is erősíti, és Erdélyi Annamária mellett a portugál Mirandelában is játszik. A harmincéves asztaliteniszező a 2017/2018-as spanyol ligában 29 mérkőzésből 28 alkalommal került ki győztesen.

A katalán fiatalok edzőtáborozását illetően több variáció is volt – mesélte Fehér. – Budapest és Horvátország is számításba jött, de a szívem Zentához húzott, így beszéltem Mellik Zoltánnal, s végül a Tisza menti kisváros mellett döntöttem. Nekünk tökéletesen megfelelnek az itteni feltételek, mivel edzőpartnereink erősebbek nálunk, így nagyon jól tudtunk edzeni velük.

Kérlek, mutasd be a Zentára érkezett csapatot!

Jana Riera, Claudia Perez, Silvia Coll, Marina Bueno, Mariona Munne, Abril Vidal a katalán, illetve közülük hárman a spanyol válogatottnak is a tagjai, ők a legjobbjaink. Az idén és tavaly Horvátországban is voltak versenyeink, s ott is nyertünk érmeket, ahogyan 2017-ben a szlovák nemzetközi versenyen is. Igyekszünk minél több nemzetközi megmérettetésen részt venni, mivel nagyon fontosak az érmek, hogy minél több segítséget kaphassunk az államtól.

Munkád mellett jut-e időd a szerbiai és a zentai asztalitenisz követésére, s mennyire vagy elégedett a látottakkal?

Igazából amióta lemondtam a válogatottságot, annyira nem kísérem a szerbiai asztaliteniszt. Persze hallottam egy s mást, de nem igazán érdekel, hogy mi történik itt. A zentai dolgokról tudok, hiszen a bátyám továbbra is jár edzésekre, valamint itt játszik, és sűrűn szoktunk beszélgetni a problémákról, így képben vagyok a zentai klubbal kapcsolatban.

Miért mondtad le a válogatottságot?

Nekem ez a munkám. A szövetségtől nincs semmilyen segítség, és sokkal nyugodtabb vagyok, amióta nem játszom nekik. A klubban leginkább az edzésre és a meccsekre összpontosítok, s az életem is sokkal nyugodtabb, hiszen nem utazom annyit.

Csoportkép a zentaiakkal (a szerző felvétele)

Csoportkép a zentaiakkal (a szerző felvétele)

Egy időben a szerb női válogatott csapatkapitánya is voltál, vagyis rálátásod van a szerbiai és a katalán asztaliteniszre is. Mi a közös a két csapat játékában, illetve az asztalitenisszel kapcsolatos hozzáállásban, s melyek a különbségek?

Szerbiában talán sokkal könnyebb a gyermekekkel foglalkozni, mint odaát. Habár Mellik Zoltán egy beszélgetésünk során elmondta, hogy itt is egyre nehezebb a fiatalokkal foglalkozni, mert a szülők sem úgy állnak hozzá az egészhez, mint például az én szüleim. Katalóniában a gyermekek, illetve a fiatalok délelőtt kilenctől délután egyig járnak iskolába. Ezt egy kétórás szünet követi, majd délután háromtól ötig ismét az iskolában töltik az idejüket, s nincs elég idő edzésre. Ez az edzőknek elég rossz, mivel a gyerekek nem bírnak sokat edzeni. Ezzel szemben szerintem Szerbiában sokkal jobb az iskolák időbeosztása.

Egy évtizeddel ezelőtt költöztél Spanyolországba. Volt-e olyan pillanat az életedben, amikor arra gondoltál, hogy hazatérj, és itt folytassad az edzői, illetve játékosi pályafutásodat?

Egyszer sem gondoltam ilyesmire. Én nagyon szeretek odakinn. Eleinte, amikor 19 évesen kimentem, természetesen nehéz volt, de gyorsan hozzászoktam az egészhez. No meg nagyon rendes emberek közé is kerültem.

Mely versenyekre készültök?

Most lesz majd a TOP 12, ami nagyon fontos számunkra, valamint a spanyol országos bajnokság és az Eb is, az itt edző fiatalok közül ketten is esélyesek arra, hogy részt vegyenek rajtuk.

A katalán fiatalok közül a 10 éves Mariona Munne nyilatkozott napilapunknak, aki elmondta, hogy Zenta nagyon megtetszett neki, s az edzéseket is nagyon szerette, mivel sok edzőpartner volt, ami számára is nagyon fontos, és nagyon sok jó emberrel megismerkedett. A katalán lányok az edzések mellett persze a várossal is megismerkedtek. Mariona elmesélte, hogy megnézték a városházát, a Zentai Csata Emlékkilátóba is felmentek, s nagyon élvezték a szökőkútnál való felfrissülést. A Tisza-partra is kimentek, a Mojo klubban biliárdoztak és csocsóztak, illetve Gabriella családi házában is jártak. Mariona Munne egyébként két éve asztaliteniszezik, s korosztályában (fiatalabb serdülő) Katalónia második legjobb asztaliteniszezője volt, tavaly pedig a horvátországi Zagiping versenyen csapatversenyben második, egyéniben ötödik lett.