Maja Gojković, a Szerbiai Képviselőház elnöke bízik abban, hogy a képviselők a hét végéig megszavazzák az 1999-es NATO-bombázás következményeinek feltárásával megbízott parlamenti tényfeltáró bizottság megalakítását. A bizottság egyik központi célja alátámasztani, hogy a NATO-légicsapások során használt szegényített urán és a rosszindulatú daganatos megbetegedések számának a növekedése között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn. Utóbbinak a tényét eddig egyetlen releváns kutatás sem bizonyította.
A parlamenti képviselők többsége ma megszavazta a javaslatot, hogy a szóban forgó tényfeltáró bizottság megalakításának a javaslata kerüljön a parlament napirendjére. A bizottság elnökének tisztségére dr. Darko Laketić urológust, a Szerb Haladó Párt képviselőjét, a parlament Egészségügyi Bizottságának elnökét javasolták. Maja Gojković elmondása szerint a bizottság feladata lesz feltárni, hogy milyen következményei vannak a NATO-bombázásnak a környezetre és az emberek egészségére nézve. A vizsgálat során különös hangsúlyt fektetnek a szegényített urán környezetre és egészségre gyakorolt káros hatásának a bizonyítására – tette hozzá.
A NATO erői 1999-ben nagyjából 15 tonnányi szegényített uránt dobtak Szerbia és Montenegró területére. Slobodan Čikarić onkológus szerint a szegényített urán 20 évvel bevetése után fejti ki legkifejezettebben a káros hatását. A szegényített urán állítólag 4,5 milliárd év alatt bomlik le. Slobodan Čikarić az idén márciusban azt állította, hogy a szóban forgó radioaktív anyag – azaz az általa okozott rosszindulatú daganatos megbetegedések – következtében eddig 18 szerbiai polgár hunyt el, 30 ezer beteg pedig még küzd az életéért.
Maja Gojković nem kételkedik abban, hogy ha megalakul, a parlamenti tényfeltáró bizottságnak sikerül alátámasztania a NATO-bombázás során használt szegényített urán és a rosszindulatú daganatos megbetegedések számának növekedése közötti közvetlen ok-okozati összefüggést. Szerbia kötelessége, hogy szembesítse a polgárokat az igazsággal, hiszen a NATO-bombázás példa nélküli gaztettként vonult be a történelembe – emelte ki a házelnök.
EGYELŐRE NINCSEN BIZONYÍTÉK
A statisztikai adatok egyelőre nem segítettek világosabban látni ebben a témában. A belgrádi sajtóban tavaly jelent meg a kimutatás, amely szerint 1986-ban Szerbiában 83 977 személy hunyt el, közülük 12 180-an rosszindulatú daganatos megbetegedésben. 2016-ban 100 834 volt az elhunytak száma, a rosszindulatú daganatos megbetegedésben elhunytaké pedig 21 536. 2016-ban 37 ezer újabb rosszindulatú daganatos beteget vettek nyilvántartásba. A megbetegedések számának tekintetében Szerbia a világon a 18. helyen áll, az elhalálozások számának tekintetében pedig a 2.-on – nyilatkozta korábban dr. Radan Džodić onkológus, aki viszont arra is rámutatott, hogy a daganatos megbetegedések száma mindenhol a világban növekszik, de azt is kifejtette, hogy egyelőre egyetlen releváns kutatás sem támasztotta alá a NATO-bombázás és a rosszindulatú daganatos megbetegedések közötti okozati összefüggést.
– Napjainkban a világon a daganatos megbetegedések java része a páciensek életmódjára vezethető vissza, csupán az esetek 10 százalékában áll a betegség hátterében az örökletesség. A Szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet 2012-ben tette közzé a tanulmányt, amelyben kimutattuk, hogy a pajzsmirigyrákban szenvedő pácienseknél a NATO-bombázás előtt és után is ugyanazok a genetikai változások jelentkeztek, vagyis a bombázás nem okozta a szóban forgó szervnek a korábbiakhoz képest eltérő jellegű genetikai elváltozását – taglalta Džodić.
MINDEN REMÉNYÜK OLASZORSZÁG
Dr. Darko Laketić, a bizottság elnökének javasolt parlamenti képviselő abban bízik, hogy az olasz parlament szinte ugyanebből célból összeállított vizsgálati eredményeinek köszönhetően a tényfeltáró bizottságnak sikerül bizonyítania a szegényített urán és a rosszindulatú daganatos megbetegedések számának növekedése közötti okozati összefüggést. Olaszországban több száz, daganatos megbetegedésben elhunyt NATO-katona hozzátartozója perelte be kártérítésért az államot, mivel úgy hiszik, hogy az 1999-ben javarészt Koszovóban szolgált katonák a szegényített uránnal dúsított bombák következményeiben betegedtek meg, majd hunytak el.
– Olaszországban több éves vizsgálatot követően bebizonyosodott, hogy az olasz katonák azért betegedtek meg és betegszenek meg, illetve hunynak el rákos megbetegedésben, mert olyan területen tartózkodtak, ahol szegényített uránnal dúsított lövedéket vetett be a NATO. Az illetékes olaszországi egészségügyi intézet munkatársai több száz személlyel folytattak beszélgetést. Most az a legfontosabb, hogy az olaszországi kutatók által alkalmazott tudományos módszert vegyük alapul, és arra támaszkodva végezzük el saját kutatásunkat, illetve később személyesen is meghallgassuk azokat a szakembereket, akik hozzájárultak az olaszországi megállapítások megszületéséhez. A parlamenti tényfeltáró bizottságnak kizárólag parlamenti képviselők lesznek a tagjai, elsősorban a parlament orvosi végzettségű tagjai, de egyéb releváns szakemberek is. A bizottság első ülésén fogadnánk el a jövőben alkalmazandó tudományos módszert, munkánk eredményéről pedig félévente tájékoztatnánk a parlamentet – taglalta Laketić.
Az ellenzéki képviselők többsége – az eddigi nyilatkozatok szerint – támogatja a bizottság megalakítását, de csak abban az esetben, ha képviselőik is részt vehetnek a munkájában, és amennyiben a hatalom nem használja fel politikai pontszerzésre a bizottságot.
